1
00:00:15,200 --> 00:00:18,440
Az ayahuasca Amazónia
egyik tudományos találmánya.

2
00:00:20,000 --> 00:00:21,960
Erős, látomásokat előidéző főzet.

3
00:00:23,440 --> 00:00:27,920
Az őslakosok spiritualitásában központi
szerepe van, és legális itt, Peruban.

4
00:00:29,160 --> 00:00:34,040
Én magam is megtapasztaltam az ayahuascát
egy sámán vezetése mellett.

5
00:00:35,880 --> 00:00:39,400
<i>Úgy vélem, régebb óta használják,</i>
<i>mint azt bárki gondolná,</i>

6
00:00:40,000 --> 00:00:42,720
<i>főleg a műalkotások fényében,</i>
<i>amiket inspirált.</i>

7
00:00:45,720 --> 00:00:47,640
Vannak rendkívüli látomások.

8
00:00:47,720 --> 00:00:49,280
Tízből kilencszer

9
00:00:49,360 --> 00:00:51,880
ezek mértani alakzatokként jelennek meg.

10
00:00:53,360 --> 00:00:55,400
<i>És az első látomás után</i>

11
00:00:55,480 --> 00:00:58,840
<i>sokan számolnak be</i>
<i>különös lényekkel való találkozásokról.</i>

12
00:01:00,360 --> 00:01:05,680
<i>Ezek néha állatok és emberek elegyei,</i>

13
00:01:05,760 --> 00:01:07,320
<i>úgynevezett teriantrópok,</i>

14
00:01:07,400 --> 00:01:11,160
<i>amely a görög </i>therion, <i>„vadállat”</i>
<i>és az </i>anthropos, <i>„ember” szavakból jön.</i>

15
00:01:11,240 --> 00:01:13,440
Ezek a lények gyakran bukkannak fel.

16
00:01:14,840 --> 00:01:18,280
<i>De meglepő módon bizonyítékokat</i>
<i>az ayahuasca használatára</i>

17
00:01:18,360 --> 00:01:22,680
<i>és az általa kiváltott látomásokra</i>
<i>nemcsak az Amazonas mentén találunk,</i>

18
00:01:22,760 --> 00:01:26,680
<i>de sok más ősi dél-amerikai lelőhelyen is,</i>
<i>amiket megvizsgáltam.</i>

19
00:01:29,280 --> 00:01:33,400
{\an8}<i>Cuscóban az inkák az emberáldozatok</i>
<i>bemutatása közben használták,</i>

20
00:01:34,080 --> 00:01:36,960
<i>hogy segítsék</i>
<i>az áldozat átkelését a túlvilágba.</i>

21
00:01:38,360 --> 00:01:41,080
<i>És a mintás, alakokkal teli műveik</i>

22
00:01:41,160 --> 00:01:44,960
<i>nagyban hasonlítanak a modern,</i>
<i>ayahuasca által inspiráltakhoz.</i>

23
00:01:45,520 --> 00:01:46,840
{\an8}TIWANAKU, BOLÍVIA

24
00:01:46,920 --> 00:01:49,360
{\an8}<i>A preinka Tiwanakunál Bolíviában</i>

25
00:01:49,960 --> 00:01:53,800
<i>rájöttek, hogy a tárgyak,</i>
<i>amiket ez az 1500 éves szobor tart,</i>

26
00:01:54,720 --> 00:01:57,680
<i>a hallucinogén poroknál használt tálca,</i>

27
00:01:59,120 --> 00:02:04,480
<i>míg az edényeiket mértani formák</i>
<i>és fantasztikus lények díszítik,</i>

28
00:02:04,560 --> 00:02:06,840
<i>amiket a látomások inspirálhattak.</i>

29
00:02:08,600 --> 00:02:13,000
<i>A hagyományos amazóniai művészetekben is</i>
<i>láthatjuk a látomások lenyomatait.</i>

30
00:02:15,880 --> 00:02:18,400
Erről a tucanók jutnak eszembe,

31
00:02:18,920 --> 00:02:21,880
akik nem maradandó közegre festenek.

32
00:02:23,080 --> 00:02:26,880
A festészet, a <i>malocák,</i>
tudod, a közösségi házak.

33
00:02:26,960 --> 00:02:28,840
{\an8}Itt látható a folytonosság.

34
00:02:31,000 --> 00:02:35,360
<i>Emlékeznek a tucanók eredetmítoszára,</i>
<i>ami a nagy tanítóról szól,</i>

35
00:02:35,440 --> 00:02:37,800
<i>a nap lányáról és a társairól?</i>

36
00:02:39,520 --> 00:02:42,200
<i>Érdekes módon a történet nem ér véget</i>

37
00:02:42,280 --> 00:02:45,760
<i>a mitikus lények,</i>
<i>a civilizációs hősök távozásával.</i>

38
00:02:47,800 --> 00:02:52,240
<i>A legenda szerint, miután biztosították,</i>
<i>hogy a föld el tudja látni az érkezőket,</i>

39
00:02:52,320 --> 00:02:55,800
<i>az isteni lények nyitva hagytak</i>
<i>egy kommunikációs csatornát,</i>

40
00:02:55,880 --> 00:02:58,360
<i>hogy az emberek szükség esetén használják.</i>

41
00:02:58,920 --> 00:03:02,920
<i>Ez a csatorna nem más, mint a főzet,</i>
<i>amit ma úgy ismerünk: ayahuasca.</i>

42
00:03:05,560 --> 00:03:09,880
<i>Az ayahuasca szó az inkák nyelvén,</i>
<i>kecsuául azt jelenti, „a lélek indája”.</i>

43
00:03:11,160 --> 00:03:14,120
<i>De úgy vélem,</i>
<i>már jóval az inkák előtt használták.</i>

44
00:03:14,760 --> 00:03:19,600
{\an8}Itt válik az igencsak ősi sziklarajzok
kérdésköre érdekessé.

45
00:03:20,200 --> 00:03:22,000
{\an8}SERRANÍA DE LA LINDOSA
KOLUMBIA

46
00:03:22,080 --> 00:03:26,240
{\an8}<i>Ezek a sziklarajzok Amazóniának</i>
<i>azon részéről, ahol ma a tucanók élnek,</i>

47
00:03:26,760 --> 00:03:31,200
<i>ugyanazokat a témákat mutatják be,</i>
<i>amiket az ayahuasca inspirálta művek.</i>

48
00:03:32,360 --> 00:03:38,240
Szembeszökőek a hasonló
és kapcsolódó minták.

49
00:03:38,320 --> 00:03:40,400
Látunk teriantropikus lényeket,

50
00:03:40,480 --> 00:03:42,920
amelyek részben állatok, részben emberek.

51
00:03:43,000 --> 00:03:43,880
Mint itt?

52
00:03:45,080 --> 00:03:47,200
Látunk geometrikus mintákat.

53
00:03:47,720 --> 00:03:49,000
Látunk kígyókat.

54
00:03:49,080 --> 00:03:50,880
Számomra igen különös rejtély,

55
00:03:50,960 --> 00:03:54,520
hogy ugyanazok a témák
újra és újra előkerülnek.

56
00:03:56,600 --> 00:04:01,480
<i>És mégis, ezek a képek vitathatatlanul</i>
<i>az utolsó jégkorszak idején készültek.</i>

57
00:04:05,600 --> 00:04:10,520
Azt sugallja, hogy már 13 000 éve is
használták az ayahuascát.

58
00:04:10,600 --> 00:04:12,920
A rajzokat nézve logikus következtetés.

59
00:04:13,000 --> 00:04:14,200
Pontosan.

60
00:04:17,080 --> 00:04:20,400
<i>Ha ez igaz,</i>
<i>a következmények megdöbbentőek.</i>

61
00:04:23,560 --> 00:04:26,840
<i>Azt jelenti,</i>
<i>hogy az ősi amazóniaiak ismerték</i>

62
00:04:26,920 --> 00:04:29,080
<i>az ayahuasca komplex kémiáját</i>

63
00:04:30,960 --> 00:04:32,560
<i>már a jégkorszakban is.</i>

64
00:04:45,120 --> 00:04:48,960
{\an8}EMBEREK AZ EMBERISÉG ELŐTT
AZ AMERIKAI KONTINENS

65
00:04:49,040 --> 00:04:51,640
{\an8}V. FEJEZET

66
00:04:55,000 --> 00:04:58,080
A geometria, a spirális minták

67
00:04:58,800 --> 00:05:02,400
az egyik legrendkívülibb aspektusa
a pszichedelikus élménynek.

68
00:05:04,280 --> 00:05:07,480
<i>A geometrikus víziók</i>
<i>magyarázhatnak egy másik rejtélyt,</i>

69
00:05:07,560 --> 00:05:11,360
<i>amellyel amerikai felfedezésünk</i>
<i>kezdetén szembesültünk.</i>

70
00:05:13,160 --> 00:05:14,360
{\an8}ACRE RÉGIÓ, BRAZÍLIA

71
00:05:14,440 --> 00:05:19,160
{\an8}<i>A dzsungelből előbukkanó hatalmas</i>
<i>geoglifákat Amazónia délnyugati peremén.</i>

72
00:05:20,880 --> 00:05:24,600
Megdöbbent
a mértani alakzatok ismétlődése,

73
00:05:24,680 --> 00:05:27,680
{\an8}amik folyton előkerülnek
a modern művészetekben,

74
00:05:27,760 --> 00:05:30,480
{\an8}de ugyanúgy a 13 000 évesekben is,
mint itt.

75
00:05:30,560 --> 00:05:34,080
{\an8}Vajon ezeket a földből készült
mértani alakzatokat

76
00:05:34,160 --> 00:05:36,240
szintén befolyásolta az ayahuasca?

77
00:05:36,320 --> 00:05:40,400
Igen. Az ayahuasca
vagy egy másik látomást előidéző növény.

78
00:05:40,480 --> 00:05:42,280
Mert sok növény van.

79
00:05:42,360 --> 00:05:48,120
Minden kultúra mögött van
valamiféle növény, ami látomásokat okoz.

80
00:05:50,560 --> 00:05:52,680
Azok a geoglifák

81
00:05:52,760 --> 00:05:59,320
óriási léptékű háromdimenziós
manifesztációinak tűnnek

82
00:05:59,400 --> 00:06:01,800
pontosan azoknak a látomásoknak,

83
00:06:01,880 --> 00:06:06,280
amiket az ayahuascaszerű anyagok
fogyasztása idézhet elő,

84
00:06:06,360 --> 00:06:10,040
amikor az ember elsőként
geometriai mintákat lát.

85
00:06:12,640 --> 00:06:17,200
{\an8}Ugyanannak a hatásnak a kifejezését
látjuk szerintem egy másik közegben.

86
00:06:19,960 --> 00:06:23,920
És ha az amazóniai geoglifákat
látomásos élmények inspirálták,

87
00:06:24,680 --> 00:06:28,880
akkor fel kell tennünk a kérdést,
hol érezhették még ezt az inspirációt?

88
00:06:29,560 --> 00:06:31,560
Egy okból mindenképpen.

89
00:06:32,360 --> 00:06:37,200
Nagyon hasonlítanak ezek az művek
a geometrikus földhalmokhoz

90
00:06:37,280 --> 00:06:40,840
{\an8}Észak-Amerikában, Ohio államban.

91
00:06:43,160 --> 00:06:46,160
Ezeket úgy hívják,
Hopewell Szertartásos Földhalmok,

92
00:06:46,240 --> 00:06:50,320
és a ma Hopewell-kultúraként ismert
civilizációnak tulajdonítják őket,

93
00:06:51,040 --> 00:06:55,000
amely úgy 2000 éve virágzott
a Nagy-tavak környékén.

94
00:06:55,080 --> 00:06:59,440
<i>Nagy árkok és töltések,</i>
<i>pontos mértani alakzatokba rendezve.</i>

95
00:07:00,560 --> 00:07:04,000
<i>Szinte felcserélhetnénk</i>
<i>az amazóniai földműveket</i>

96
00:07:04,080 --> 00:07:07,360
<i>az Ohióban találhatókkal.</i>

97
00:07:09,200 --> 00:07:13,640
És mégis úgy tűnik, egymástól teljesen
független kultúrák hozták létre őket.

98
00:07:14,520 --> 00:07:20,000
Itt már egyszerűen nem tudom elfogadni
magyarázatként a véletlent.

99
00:07:20,080 --> 00:07:23,960
Ha látjuk, hogy egy-egy ötlet
újra és újra felbukkan

100
00:07:24,040 --> 00:07:26,720
egymástól földrajzilag
nagyon távoli helyeken…

101
00:07:26,800 --> 00:07:28,560
{\an8}ACRE RÉGIÓ, BRAZÍLIA
OHIO, USA

102
00:07:28,640 --> 00:07:32,920
{\an8}…akkor az elképzelések
egy megörökölt hagyatékát látjuk,

103
00:07:33,000 --> 00:07:35,880
{\an8}amik különböző időszakokban
öltöttek testet.

104
00:07:35,960 --> 00:07:39,160
{\an8}De maga az elképzelés ősi,

105
00:07:39,240 --> 00:07:42,360
nem pedig az építmény, amit nézünk.

106
00:07:44,760 --> 00:07:49,160
<i>Amazóniai párjától eltérően,</i>
<i>ahol a kutatások csak most kezdődtek,</i>

107
00:07:51,280 --> 00:07:55,080
<i>az ohiói földműveket már</i>
<i>több mint egy évszázada tanulmányozzák.</i>

108
00:07:56,000 --> 00:08:00,200
<i>És tudjuk, hogy ezek többek</i>
<i>érdekes mértani alakzatoknál.</i>

109
00:08:02,840 --> 00:08:06,640
<i>Sok ohiói földmű,</i>
<i>köztük a Nagy Kígyó-halom képe</i>

110
00:08:07,240 --> 00:08:11,880
<i>pontosan igazodik bizonyos napfordulókhoz</i>
<i>és nap-éj egyenlőségekhez.</i>

111
00:08:13,920 --> 00:08:16,840
<i>De figyelemre méltó módon egyes esetekben</i>

112
00:08:16,920 --> 00:08:21,000
<i>sokkal összetettebb</i>
<i>holdciklusokhoz igazodnak.</i>

113
00:08:22,600 --> 00:08:26,280
Ez az ősi világ egyik furcsasága,

114
00:08:26,360 --> 00:08:33,200
{\an8}hogy milyen komoly volt az érdeklődés
az égbolt eseményei iránt.

115
00:08:35,360 --> 00:08:38,320
<i>Ezeket az elképesztő</i>
<i>csillagászati megfigyeléseket</i>

116
00:08:38,400 --> 00:08:41,680
<i>úgy 2000 éve tették az amerikaiak,</i>

117
00:08:43,080 --> 00:08:44,400
<i>talán még korábban is,</i>

118
00:08:45,960 --> 00:08:49,560
<i>és más észak-amerikai</i>
<i>halomépítménynél is láthatjuk őket.</i>

119
00:08:51,120 --> 00:08:53,800
{\an8}<i>Például az 1000 éves</i>
<i>lelőhelyen Cahokiában,</i>

120
00:08:55,400 --> 00:08:57,840
{\an8}<i>és a 3000 éves Poverty Pointnál,</i>

121
00:08:59,160 --> 00:09:02,880
<i>amelyet szándékosan északra építettek</i>
<i>egy másik hasonló helytől,</i>

122
00:09:03,920 --> 00:09:07,800
{\an8}<i>az 5000 éves Alsó-Jackson-halomtól.</i>

123
00:09:10,040 --> 00:09:14,560
<i>Ki tudja, milyen csillagászati titkok</i>
<i>várnak még felfedezésre</i>

124
00:09:14,640 --> 00:09:17,640
<i>a nemrég feltárt amazóniai geoglifáknál?</i>

125
00:09:18,720 --> 00:09:22,000
Az amerikai kontinens
több tízezer éve lakott.

126
00:09:22,080 --> 00:09:25,680
Nyitottnak kell lennünk a lehetőségre,
hogy volt arra idő,

127
00:09:25,760 --> 00:09:29,280
hogy kialakuljon egy kultúra,
a mély ismeretek az égboltról,

128
00:09:29,360 --> 00:09:31,480
sőt arra is, hogy ezt megörökítsék.

129
00:09:33,280 --> 00:09:36,600
<i>Lehet ez a csillagászati tudás bizonyíték,</i>

130
00:09:36,680 --> 00:09:39,640
<i>hogy az elveszett jégkorszaki civilizáció</i>

131
00:09:39,720 --> 00:09:44,040
<i>Észak-Amerika más részeiben is</i>
<i>örökül hagyta elképzeléseit?</i>

132
00:09:53,960 --> 00:09:56,120
<i>Ohiótól 2100 kilométerre…</i>

133
00:10:02,240 --> 00:10:04,520
<i>Új-Mexikó északnyugati csücskébe,</i>

134
00:10:05,320 --> 00:10:08,000
<i>egy magasan fekvő</i>
<i>hideg sivatagba érkeztem,</i>

135
00:10:08,960 --> 00:10:11,760
<i>amit égbe szökő</i>
<i>tábla- és tanúhegyek szabdalnak.</i>

136
00:10:13,840 --> 00:10:16,640
Az Egyesült Államok délnyugati pusztasága

137
00:10:16,720 --> 00:10:20,840
a kíméletlen szélsőségek
és lélegzetelállító látványok birodalma,

138
00:10:20,920 --> 00:10:26,160
ahol közel függőleges falú
ősi homokkő kanyonok kígyóznak.

139
00:10:30,520 --> 00:10:34,280
<i>Azt gondolhatnánk,</i>
<i>hogy ez a sivár pusztaság</i>

140
00:10:34,360 --> 00:10:38,240
<i>alkalmatlan bármiféle</i>
<i>nagy léptékű építkezési projektre</i>

141
00:10:38,320 --> 00:10:40,480
<i>úgy napjainkban, ahogy régen.</i>

142
00:10:41,360 --> 00:10:42,720
<i>De tévednénk.</i>

143
00:10:44,280 --> 00:10:49,280
Ez a kanyon az egyik legfontosabb
régészeti lelőhely Észak-Amerikában.

144
00:10:52,320 --> 00:10:57,920
<i>A völgyben kilométereken át</i>
<i>számos ember alkotta építményt látni</i>

145
00:10:59,080 --> 00:11:01,080
<i>az apró különálló kamráktól</i>

146
00:11:02,440 --> 00:11:05,440
<i>a hatalmas, úgynevezett nagy házakig.</i>

147
00:11:07,440 --> 00:11:09,960
<i>Ez a Chaco-kanyon.</i>

148
00:11:10,640 --> 00:11:14,880
CHACO-KANYON, ÚJ-MEXIKÓ

149
00:11:17,280 --> 00:11:19,760
Az évszázados kutatás ellenére

150
00:11:21,080 --> 00:11:25,880
a Chaco-kanyonban látható ősi
szerkezeteket továbbra is rejtély övezi.

151
00:11:26,920 --> 00:11:31,200
Az eredetük, de még a rendeltetésük is
vita tárgyát képezi.

152
00:11:36,680 --> 00:11:40,520
<i>A rejtély szívében, a kanyon központjában…</i>

153
00:11:44,200 --> 00:11:47,480
<i>található a legimpozánsabb nagy ház.</i>

154
00:11:52,360 --> 00:11:56,200
A hely neve Pueblo Bonito,
vagyis „szép város”.

155
00:11:59,760 --> 00:12:02,040
<i>Több emelet magas,</i>

156
00:12:03,080 --> 00:12:07,160
<i>szobák, folyosók</i>

157
00:12:09,000 --> 00:12:12,800
<i>és hatalmas, kör alakú,</i>
<i>félig föld alatti zárt terek labirintusa.</i>

158
00:12:14,760 --> 00:12:18,120
Még ma is, több évszázaddal
a munkálatok befejezése után,

159
00:12:18,200 --> 00:12:20,000
magára vonja a figyelmet.

160
00:12:22,080 --> 00:12:25,600
<i>Pueblo Bonito</i>
<i>egy hatalmas építészeti projekt.</i>

161
00:12:27,520 --> 00:12:29,840
<i>Több száz szobát térképeztek fel,</i>

162
00:12:32,160 --> 00:12:37,000
<i>sokat közülük furcsa mód látható</i>
<i>be- és kijárat nélkül építettek.</i>

163
00:12:39,880 --> 00:12:44,560
Évtizedeken át dolgoztak itt a régészek,
és számos jelentős felfedezést tettek.

164
00:12:45,720 --> 00:12:48,160
Mégis nehezen értelmezhető.

165
00:12:52,160 --> 00:12:54,680
<i>De egy dolog nagyon is világos.</i>

166
00:12:54,760 --> 00:12:57,880
<i>Hogy nézhetett ki Pueblo Bonito</i>
<i>a fénykorában.</i>

167
00:13:01,040 --> 00:13:03,680
<i>Az épületegyüttes</i>
<i>egy hatalmas félkör volt,</i>

168
00:13:04,320 --> 00:13:07,520
<i>egyenes, a kanyon felé néző falakkal.</i>

169
00:13:08,640 --> 00:13:13,200
<i>Négy emelet magas, négyszögletes épületek</i>
<i>sorakoztak az ívnél…</i>

170
00:13:15,760 --> 00:13:18,160
<i>összesen 800 szobával,</i>

171
00:13:18,680 --> 00:13:22,400
<i>amelyek egy központi fallal</i>
<i>kettéosztott teret vettek körbe.</i>

172
00:13:23,000 --> 00:13:27,320
<i>A fal mindkét oldalán több kör alakú,</i>
<i>félig föld alatti építmény volt.</i>

173
00:13:30,880 --> 00:13:33,000
Kik voltak az építők?

174
00:13:33,080 --> 00:13:36,360
És miért áldoztak annyi energiát

175
00:13:36,440 --> 00:13:39,200
egy ilyen rendkívüli épület elkészítésére?

176
00:13:43,440 --> 00:13:48,920
{\an8}<i>Nathan Hatfield a Chaco-kanyon hivatalosan</i>
<i>kinevezett tájékoztatási vezetője.</i>

177
00:13:49,480 --> 00:13:52,160
<i>Közel egy évtizede tanulmányozza a helyet.</i>

178
00:13:56,240 --> 00:13:58,440
{\an8}Mesélj nekünk az épületről!

179
00:13:59,120 --> 00:14:03,200
Ez volt a legnagyobb épület
Észak-Amerikában

180
00:14:03,280 --> 00:14:06,360
egészen a 19. század közepéig.

181
00:14:09,440 --> 00:14:12,640
<i>A régészek nem tudják</i>
<i>a kövek korát meghatározni.</i>

182
00:14:13,840 --> 00:14:18,560
<i>De a fagerendáin végzett egészen pontos,</i>
<i>évgyűrűk alapján történő kormeghatározás</i>

183
00:14:18,640 --> 00:14:22,080
<i>megadta az építkezés különböző szakaszait.</i>

184
00:14:24,080 --> 00:14:26,520
Nem egyetlen időpontban építették.

185
00:14:26,600 --> 00:14:29,800
Jó néhány évszázadba telt.

186
00:14:29,880 --> 00:14:32,680
Ha Pueblo Bonito legrégebbi részét nézzük,

187
00:14:32,760 --> 00:14:34,880
milyen számokról beszélhetünk?

188
00:14:34,960 --> 00:14:37,240
Úgy 850 körül kezdték építeni.

189
00:14:37,840 --> 00:14:39,720
- Kr. u.?
- Kr. u. 850-ben.

190
00:14:39,800 --> 00:14:40,640
Igen.

191
00:14:41,160 --> 00:14:47,360
És az építkezés legalább 200 évig
vagy még tovább tartott.

192
00:14:48,000 --> 00:14:51,800
<i>Ez még azelőtt volt, hogy letelepedtek itt</i>
<i>a modern kori pueblók,</i>

193
00:14:53,960 --> 00:14:56,680
<i>például a hopik, a zunik és az acomák.</i>

194
00:14:56,760 --> 00:14:58,760
850-1150 ÉVVEL EZELŐTT

195
00:14:59,880 --> 00:15:05,040
Pueblo Bonitót
a pueblo népek ősei építették.

196
00:15:05,120 --> 00:15:06,880
Számunkra ismeretlen okból

197
00:15:06,960 --> 00:15:12,040
a Chaco-kanyont választották
a kultúrájuk központjának.

198
00:15:12,840 --> 00:15:17,520
És Pueblo Bonito lett
a legnagyobb építmény

199
00:15:17,600 --> 00:15:19,520
ebben a kulturális központban.

200
00:15:21,280 --> 00:15:24,600
<i>Egy kulturális központ,</i>
<i>amely Pueblo Bonito mellett</i>

201
00:15:24,680 --> 00:15:27,360
<i>még jó néhány nagy házat magába foglalt.</i>

202
00:15:29,400 --> 00:15:34,080
<i>Miért építkeztek ide, a Chaco-kanyonba?</i>

203
00:15:35,760 --> 00:15:39,640
Volt itt állandó, letelepült lakosság?

204
00:15:40,280 --> 00:15:46,920
Nem. A régészek nem találtak bizonyítékot,
ami alátámasztana egy nagyobb populációt.

205
00:15:49,080 --> 00:15:54,080
<i>Akkor ha ezek a nagy házak</i>
<i>nem lakóépületként funkcionáltak,</i>

206
00:15:54,720 --> 00:15:56,080
<i>mi volt a céljuk?</i>

207
00:15:59,600 --> 00:16:04,440
<i>A romok között a régészek</i>
<i>több mint száz rituális sírt találtak…</i>

208
00:16:08,440 --> 00:16:12,680
<i>valamint elképesztő</i>
<i>geometriai mintázatú edényeket,</i>

209
00:16:13,880 --> 00:16:19,000
{\an8}<i>és olyan tárgyakat, amelyek több száz,</i>
<i>ha nem több ezer kilométerről érkeztek.</i>

210
00:16:19,080 --> 00:16:20,280
{\an8}RÉZHARANG, MEXIKÓ

211
00:16:20,360 --> 00:16:23,800
{\an8}Azt látjuk,
hogy óriási erőfeszítéssel megpróbálták

212
00:16:24,840 --> 00:16:27,880
a világ közepévé tenni a helyet.

213
00:16:31,120 --> 00:16:33,760
A bizonyítékok rávilágítanak,

214
00:16:33,840 --> 00:16:36,680
hogy ez egy zarándokút központja volt,

215
00:16:36,760 --> 00:16:39,720
ahová mindenfelől jöttek az emberek,

216
00:16:39,800 --> 00:16:41,800
mert vonzotta őket a hely varázsa.

217
00:16:42,960 --> 00:16:45,720
Egyértelműen valamiféle szent hely.

218
00:16:48,880 --> 00:16:51,760
<i>Ennek fényében a kör alakú szerkezetek,</i>

219
00:16:51,840 --> 00:16:55,600
<i>amik minden építményben megtalálhatók,</i>
<i>több értelmet nyernek.</i>

220
00:16:56,800 --> 00:17:00,160
<i>A hopik, az ősi pueblók leszármazottai,</i>

221
00:17:00,240 --> 00:17:02,720
kiváknak <i>hívják ezeket az építményeket.</i>

222
00:17:04,000 --> 00:17:05,080
Mesélj a <i>kivákról!</i>

223
00:17:05,160 --> 00:17:08,320
Mit tudunk róluk, mik ezek?

224
00:17:08,920 --> 00:17:12,840
Általánosan elfogadott elmélet,
hogy a <i>kiva </i>szertartáshely volt.

225
00:17:12,920 --> 00:17:15,200
Vannak közös elemeik.

226
00:17:15,720 --> 00:17:17,200
Ott van a pad.

227
00:17:17,280 --> 00:17:20,760
A nagyobb <i>kivákban </i>láthatunk
földbe vájt mélyedéseket.

228
00:17:20,840 --> 00:17:24,880
A legtöbbjükben volt
valamiféle fatüzelésű tűzhely.

229
00:17:26,360 --> 00:17:28,880
<i>Ma a hopik és pueblók számára</i>

230
00:17:28,960 --> 00:17:32,760
<i>a </i>kiva <i>egy spirituális és politikai hely,</i>

231
00:17:32,840 --> 00:17:35,760
<i>ahol szent rituálékat mutatnak be.</i>

232
00:17:35,840 --> 00:17:37,800
Akkor ez egy ma is élő hagyomány?

233
00:17:37,880 --> 00:17:40,200
- És ceremóniákra használják?
- Igen.

234
00:17:41,120 --> 00:17:43,720
<i>Ceremóniákra, amiken régen is és ma is</i>

235
00:17:43,800 --> 00:17:46,920
<i>a dohány egy speciális fajtáját</i>
<i>fogyasztották.</i>

236
00:17:49,000 --> 00:17:50,960
{\an8}<i>Chacótól északra, Utah-ban</i>

237
00:17:51,600 --> 00:17:54,960
<i>a régészek egy ősi,</i>
<i>mesterséges tűzhelyet vizsgálva</i>

238
00:17:55,040 --> 00:17:57,720
<i>megtalálták a magvait</i>
<i>egy hallucinogén fajnak,</i>

239
00:17:58,280 --> 00:17:59,640
<i>a prérifarkasdohánynak.</i>

240
00:18:00,520 --> 00:18:04,120
<i>A magok a szénizotópos kormeghatározás</i>
<i>alapján 12 300 évesek,</i>

241
00:18:04,920 --> 00:18:09,120
<i>ami arra utal, hogy már a jégkorszakban is</i>
<i>használtak itt dohányt.</i>

242
00:18:09,800 --> 00:18:12,680
<i>Valószínű,</i>
<i>hogy az ilyen hallucinogén növényeket</i>

243
00:18:12,760 --> 00:18:17,040
<i>több ezer évvel később is fogyasztottak</i>
<i>a szertartásokon Chacóban…</i>

244
00:18:19,520 --> 00:18:22,320
<i>épp ahogy a sámánok</i>
<i>az ayahuascát Amazóniában.</i>

245
00:18:26,000 --> 00:18:29,000
<i>Lehetséges,</i>
<i>hogy ezek a sámánisztikus hagyományok</i>

246
00:18:29,080 --> 00:18:31,080
<i>egymástól több ezer kilométerre</i>

247
00:18:31,600 --> 00:18:34,880
<i>egyetlen,</i>
<i>sokkal ősibb hitrendszer örökségei,</i>

248
00:18:34,960 --> 00:18:37,760
<i>ami hátrahagyta nyomait</i>
<i>az amerikai kontinensen?</i>

249
00:18:39,440 --> 00:18:42,640
<i>Hogy tovább vizsgáljam a </i>kivák <i>titkait,</i>

250
00:18:42,720 --> 00:18:47,800
<i>a kanyon peremére tartok,</i>
<i>úgy 800 méterre Pueblo Bonitótól,</i>

251
00:18:49,080 --> 00:18:50,920
<i>a legnagyobb </i>kivához,

252
00:18:52,840 --> 00:18:54,080
<i>a Casa Rinconadához.</i>

253
00:18:57,840 --> 00:19:00,480
Chaco <i>kiváinak</i>
nagy többségével ellentétben

254
00:19:00,560 --> 00:19:03,880
a Casa Rinconada közelében
nincs kiterjedt építmény.

255
00:19:06,080 --> 00:19:08,040
<i>A süllyesztett téren belül</i>

256
00:19:08,120 --> 00:19:11,160
<i>T alakú ajtónyílásokat</i>
<i>helyeztek a falakba,</i>

257
00:19:11,840 --> 00:19:15,400
<i>nyílásokat, amik szinte tökéletesen</i>
<i>észak és dél felé néznek.</i>

258
00:19:17,640 --> 00:19:21,760
<i>Time-lapse képeken látni,</i>
<i>hogy közvetlenül az ajtónyílás felett</i>

259
00:19:21,840 --> 00:19:25,600
<i>az éjszakai ég a Sarkcsillag körül forog.</i>

260
00:19:27,920 --> 00:19:31,400
<i>Van valami furcsán ismerős</i>
<i>a Casa Rinconadában.</i>

261
00:19:33,560 --> 00:19:38,440
{\an8}<i>A távoli Törökországban lévő, jégkorszaki</i>
<i>megalitikus Göbekli Tepére emlékeztet.</i>

262
00:19:40,720 --> 00:19:44,360
<i>Ott, a hasonlóan süllyesztett,</i>
<i>kör alakú, kivaszerű kamrákban</i>

263
00:19:45,160 --> 00:19:46,720
<i>T alakú oszlopokat látunk,</i>

264
00:19:47,360 --> 00:19:50,840
<i>amelyek szintén az égbolt</i>
<i>egy speciális pontjához igazodnak.</i>

265
00:19:53,200 --> 00:19:58,880
<i>De hogy lehet ezeknek az egymástól térben</i>
<i>és időben oly távol álló építményeknek</i>

266
00:19:59,400 --> 00:20:00,680
<i>bármi köze egymáshoz?</i>

267
00:20:01,520 --> 00:20:03,360
<i>Csábító lenne találgatni.</i>

268
00:20:04,440 --> 00:20:08,160
<i>És a hopik eredettörténete</i>
<i>talán szolgál egy lehetséges nyommal.</i>

269
00:20:09,200 --> 00:20:12,320
A hopik úgy hiszik,
a negyedik világban élünk,

270
00:20:12,400 --> 00:20:15,560
és korábban volt már három felemelkedés

271
00:20:15,640 --> 00:20:18,080
valamiféle föld alatti birodalomból.

272
00:20:22,920 --> 00:20:26,880
<i>A hopi legenda szerint</i>
<i>az első élőlény megteremtése után</i>

273
00:20:27,440 --> 00:20:30,840
<i>a napszellem utasította hírvivőjét,</i>
<i>Pók nagymamát,</i>

274
00:20:31,440 --> 00:20:35,760
<i>hogy vezesse át ezt az örökkön fejlődő</i>
<i>életformát az első két világon.</i>

275
00:20:38,720 --> 00:20:39,880
<i>A harmadik világban</i>

276
00:20:39,960 --> 00:20:43,320
<i>megtanította a korai embereknek</i>
<i>a szövést, a fazekasságot</i>

277
00:20:43,840 --> 00:20:45,960
<i>és a különbséget jó és rossz között.</i>

278
00:20:49,440 --> 00:20:52,000
<i>Mégis volt, aki gonosszá vált.</i>

279
00:20:54,840 --> 00:20:59,440
<i>Elégedetlenségében a napszellem utasította</i>
<i>a jószívűeket, hogy lépjenek tovább.</i>

280
00:21:00,960 --> 00:21:04,280
<i>Az ég megnyílt,</i>
<i>és egy nagy nádszálon felmentek oda.</i>

281
00:21:05,520 --> 00:21:09,080
<i>Pók nagymama pedig segített nekik</i>
<i>felemelkedni új otthonukba,</i>

282
00:21:09,640 --> 00:21:13,320
<i>a negyedik világba,</i>
<i>ahol a leszármazottaik ma is élnek.</i>

283
00:21:16,840 --> 00:21:20,280
<i>A hopik szentként tisztelnek</i>
<i>egy szokatlan képződményt</i>

284
00:21:20,360 --> 00:21:21,640
<i>a Grand Canyonban.</i>

285
00:21:22,160 --> 00:21:25,600
<i>Úgy tartják, ez a mitológiai felemelkedés</i>
<i>tényleges pontja.</i>

286
00:21:26,680 --> 00:21:28,320
Sipapunak <i>hívják.</i>

287
00:21:30,000 --> 00:21:31,480
<i>Nem szabad megközelíteni,</i>

288
00:21:31,560 --> 00:21:34,920
<i>de szimbolikusan újraalkották</i>
<i>mindenhol a hopi világban.</i>

289
00:21:38,080 --> 00:21:43,880
A pueblo kultúrában a <i>kiva </i>padlóján
lévő lyukat is <i>sipapunak </i>hívják.

290
00:21:43,960 --> 00:21:47,560
Úgy tekintenek rá, mint a helyre,
ahonnan őseik felemelkedtek

291
00:21:47,640 --> 00:21:53,120
a világba, amiben ma élünk,
egy előzőből, amely elpusztult.

292
00:21:54,280 --> 00:21:57,040
És itt szeretnék párhuzamot vonni,

293
00:21:57,120 --> 00:21:59,440
ami talán extrémnek tűnhet.

294
00:21:59,520 --> 00:22:04,080
De azon tűnődöm, vajon mindez
egy olyan időszakra vezethető-e vissza,

295
00:22:04,160 --> 00:22:08,080
amikor az emberek kénytelenek voltak
a föld alatt meghúzni magukat.

296
00:22:08,640 --> 00:22:13,360
{\an8}És tudjuk,
hogy volt ilyen időszak úgy 12 000 éve,

297
00:22:13,440 --> 00:22:15,400
{\an8}a Felső-Dryas kezdetén.

298
00:22:17,520 --> 00:22:19,320
<i>Habár még vitatják,</i>

299
00:22:19,400 --> 00:22:23,920
<i>de sok tudós úgy véli, az akkori</i>
<i>földrengető kataklizmákat és árvizeket</i>

300
00:22:25,000 --> 00:22:27,800
<i>kozmikus becsapódások</i>
<i>és robbanások okozták,</i>

301
00:22:28,480 --> 00:22:32,680
<i>ahogy a Föld áthaladt</i>
<i>egy széteső üstökös törmelékhalmazán.</i>

302
00:22:35,680 --> 00:22:38,400
Ha az ellenség
az égből érkező veszély volt,

303
00:22:38,480 --> 00:22:42,000
ha egy széteső óriási üstökös
okozta becsapódásokat nézzük,

304
00:22:42,520 --> 00:22:45,000
a föld alatti szerkezetek
értelmet nyernek.

305
00:22:45,920 --> 00:22:48,840
Az a mély ősi kapcsolat
nem közvetlen kapcsolat.

306
00:22:48,920 --> 00:22:51,640
A szájhagyományokban tárolt emlék,

307
00:22:52,200 --> 00:22:57,240
hogy volt idő, amikor az őseinknek
fel kellett emelkedniük a föld alól,

308
00:22:57,320 --> 00:23:00,760
kijönniük egy új világba,
amelyet lesöpört egy katasztrófa,

309
00:23:00,840 --> 00:23:03,320
és újra be kellett népesíteniük a világot.

310
00:23:06,080 --> 00:23:07,360
Hadd legyek világos!

311
00:23:07,440 --> 00:23:12,000
Nem kétlem,
hogy ez a látványos <i>kiva </i>1000 éves,

312
00:23:12,080 --> 00:23:14,960
de gyanítom, hogy az építői olyan tudás

313
00:23:15,040 --> 00:23:19,200
és eszmék örökségét testesítették meg
benne, amik sokkal régebbiek.

314
00:23:20,480 --> 00:23:24,200
<i>Hasonlóan egy másik elképzeléshez,</i>
<i>ami újra és újra előkerül</i>

315
00:23:24,280 --> 00:23:26,520
<i>az ősi amerikai lelőhelyeken,</i>

316
00:23:27,320 --> 00:23:30,920
<i>a csillagászati</i>
<i>és geometriai ismeretek fontosságához.</i>

317
00:23:34,320 --> 00:23:38,680
<i>Pueblo Bonitónál</i>
<i>az egész építmény tökéletesen igazodik</i>

318
00:23:38,760 --> 00:23:42,840
<i>az égtájakhoz:</i>
<i>északhoz, délhez, kelethez és nyugathoz,</i>

319
00:23:43,600 --> 00:23:47,200
<i>mutatva, hogy az építőik</i>
<i>ismerték a helyüket a bolygón.</i>

320
00:23:48,200 --> 00:23:52,640
<i>Sőt mi több, a nap-éj egyenlőségkor</i>
<i>valami varázslatos történik.</i>

321
00:23:53,320 --> 00:23:58,240
<i>A nap a déli fal nyugati oldalához</i>
<i>pontosan illeszkedve kel fel és megy le.</i>

322
00:24:00,480 --> 00:24:02,920
Ez nem csak véletlenszerű egybeesés volt.

323
00:24:03,480 --> 00:24:05,080
Alaposan átgondolták.

324
00:24:05,680 --> 00:24:08,920
És szerintem az hat igazán az emberekre,

325
00:24:09,000 --> 00:24:11,680
hogy ma is ugyanazt az égboltot látjuk.

326
00:24:11,760 --> 00:24:13,680
- Igen.
- Látjuk az egybeesést.

327
00:24:16,160 --> 00:24:20,320
A múltban voltak itt funkcionáriusok,
akiket a nap papjainak hívtak.

328
00:24:20,400 --> 00:24:21,400
Igaz ez?

329
00:24:21,480 --> 00:24:24,880
Ők voltak a napfigyelők, a nap papjai.

330
00:24:24,960 --> 00:24:27,640
Az építménynek szentelték magukat.

331
00:24:27,720 --> 00:24:30,760
Voltak, akiknek a nap figyelése
volt az élete.

332
00:24:30,840 --> 00:24:31,680
Igen.

333
00:24:33,360 --> 00:24:37,040
Mik voltak a főbb égi események,
amiket nyomon követtek?

334
00:24:37,120 --> 00:24:41,400
A nyári és téli napforduló, a nap-éj
egyenlőségek, mikor kel fel a nap?

335
00:24:41,480 --> 00:24:43,920
Ezek a mezőgazdasághoz köthetőek.

336
00:24:44,000 --> 00:24:45,000
Igen.

337
00:24:45,080 --> 00:24:50,720
Elengedhetetlen a túléléshez, hogy legyen
egy ilyen naptárjuk a területhez.

338
00:24:50,800 --> 00:24:53,640
És az, hogy képesek voltak elkészíteni

339
00:24:53,720 --> 00:24:56,360
ezekkel a hatalmas építményekkel,

340
00:24:56,960 --> 00:25:01,800
szerintem ez a gazdálkodásban elért
sikereikhez köthető.

341
00:25:03,720 --> 00:25:07,600
<i>Ez visszatérő vitatéma,</i>
<i>de van egy gond a feltételezéssel,</i>

342
00:25:07,680 --> 00:25:10,920
<i>hogy ez a sok erőfeszítés</i>
<i>csak a gazdálkodás miatt volt.</i>

343
00:25:13,640 --> 00:25:18,600
<i>A Chaco-kanyontól 140 kilométerre északra</i>
<i>van egy jellegzetes homokkő hegyhát,</i>

344
00:25:19,240 --> 00:25:24,240
<i>melynek két csúcsa emelkedik a magasba:</i>
<i>a Chimney Rock és a Companion Rock.</i>

345
00:25:25,960 --> 00:25:30,640
<i>Mellettük találunk</i>
<i>egy chacói nagy házat két </i>kivával.

346
00:25:31,760 --> 00:25:37,120
{\an8}Mint kiderült,
úgy építették meg az egészet,

347
00:25:37,200 --> 00:25:42,040
{\an8}pontosan úgy igazították, hogy abból
meg lehessen figyelni egy holdeseményt,

348
00:25:42,120 --> 00:25:45,880
amely mindössze 18,6 évente következik be,

349
00:25:45,960 --> 00:25:48,920
ez pedig az északi holdforduló.

350
00:25:50,320 --> 00:25:55,480
<i>A kelő és nyugvó hold ekkor éri el</i>
<i>legészakibb pontját az éjszakai égbolton,</i>

351
00:25:56,080 --> 00:25:58,960
<i>mielőtt újra délebbre kel és nyugszik</i>

352
00:25:59,040 --> 00:26:01,080
<i>ismétlődő ciklusa részeként.</i>

353
00:26:02,520 --> 00:26:07,000
A hold a két sziklacsúcs között kel fel,

354
00:26:07,080 --> 00:26:09,720
de csakis ebben az időpontban, máskor nem.

355
00:26:11,480 --> 00:26:16,240
<i>Ez az a fajta tudás, amit minden bizonnyal</i>
<i>generációról generációra adtak tovább.</i>

356
00:26:16,960 --> 00:26:21,600
<i>Ez nem olyasmi, amit egyszer észreveszünk,</i>
<i>aztán emlékművet építünk neki.</i>

357
00:26:23,880 --> 00:26:27,080
Ősi intellektuális törekvésekről mesél,

358
00:26:27,160 --> 00:26:30,280
amelyek a minket körülvevő
világegyetem megértésére irányulnak.

359
00:26:30,360 --> 00:26:34,960
És ez a világegyetem tele van
mozgással és változással,

360
00:26:35,640 --> 00:26:38,720
amelyek hosszú távú megfigyelése

361
00:26:38,800 --> 00:26:41,360
rendkívüli elkötelezettséget igényel,

362
00:26:41,440 --> 00:26:43,520
sok esetben akár több ezer éven át.

363
00:26:46,400 --> 00:26:51,440
<i>Amint elkezdték vizsgálni a Chaco-kanyon</i>
<i>épületeinek holdhoz való igazodását,</i>

364
00:26:51,520 --> 00:26:54,120
<i>a kutatók figyelemre méltó</i>
<i>példákat találtak.</i>

365
00:26:56,640 --> 00:27:00,960
<i>A hold télen, a déli holdforduló idején,</i>

366
00:27:01,040 --> 00:27:03,800
<i>szintén 18,6 évente,</i>

367
00:27:04,560 --> 00:27:09,080
<i>egy vonalban emelkedik három nagy házzal,</i>
<i>amik egymástól tíz kilométerre vannak,</i>

368
00:27:09,160 --> 00:27:11,160
<i>Pueblo Bonitóval középen.</i>

369
00:27:12,160 --> 00:27:15,960
<i>És 9,3 évvel később, a ciklus felénél</i>

370
00:27:16,640 --> 00:27:20,000
{\an8}<i>a nyári hold egy vonalban emelkedik</i>
<i>egy nagy szerkezettel</i>

371
00:27:20,080 --> 00:27:25,080
{\an8}<i>Pueblo Bonitótól keletre</i>
<i>és egy attól 18 kilométerre lévővel…</i>

372
00:27:27,640 --> 00:27:31,760
<i>miközben ugyanaz a nyugvó hold</i>
<i>átragyog az egyik nagy házon,</i>

373
00:27:31,840 --> 00:27:33,880
{\an8}<i>ismét csak Pueblo Bonitón</i>

374
00:27:33,960 --> 00:27:38,560
{\an8}<i>és egy másik nagy házon a kanyon mögött,</i>
<i>több mint 27 kilométerre onnan.</i>

375
00:27:40,200 --> 00:27:41,800
<i>És egy dolog biztos.</i>

376
00:27:42,320 --> 00:27:47,000
<i>A 18,6 éves holdciklusnak</i>
<i>egyáltalán semmi hatása nincs</i>

377
00:27:47,560 --> 00:27:49,240
<i>a gabonatermesztésre.</i>

378
00:27:49,320 --> 00:27:53,480
<i>Akkor miért volt</i>
<i>ilyen fontos a pueblóknak,</i>

379
00:27:53,560 --> 00:27:55,560
<i>hogy megjelöljék az épületeikkel?</i>

380
00:27:56,960 --> 00:28:01,000
Ez sokat elárul a tényről,
hogy nem fűződött hozzá gazdasági érdek,

381
00:28:01,080 --> 00:28:05,200
és hogy az ég és a föld
kapcsolatának ünnepléséről szólt.

382
00:28:07,400 --> 00:28:11,520
<i>Ami most egyértelmű,</i>
<i>hogy a chacói épületek együtt</i>

383
00:28:11,600 --> 00:28:14,880
<i>egy rituális naptárat formálnak a földön…</i>

384
00:28:18,480 --> 00:28:21,920
<i>egy kimondottan</i>
<i>erre a célra választott kanyonban,</i>

385
00:28:22,440 --> 00:28:25,120
<i>a Tejútrendszer földfelszíni párjaként.</i>

386
00:28:27,760 --> 00:28:32,720
De a kapcsolat a világegyetemmel, az éggel
és földdel, úgy a fenttel, mint a lenttel,

387
00:28:33,240 --> 00:28:35,320
ami fontos volt a Chaco-kultúrában,

388
00:28:35,400 --> 00:28:38,520
nem korlátozódott csupán
az épületegyüttesekre.

389
00:28:42,000 --> 00:28:44,960
<i>Úgy nyolc kilométerre délkeletre</i>
<i>Chaco központjától</i>

390
00:28:47,280 --> 00:28:49,320
<i>felfelé tartok a kanyonból,</i>

391
00:28:51,080 --> 00:28:55,800
és valami érdekes dolog után kutatok,
ami a kanyon zord falait díszíti.

392
00:28:59,360 --> 00:29:04,240
<i>Ősi műalkotások a sziklába vésve.</i>

393
00:29:09,800 --> 00:29:12,960
Ezek értékes feljegyzések,
kőbe vésett történetek,

394
00:29:13,040 --> 00:29:16,480
amiket folyamatosan javítottak,
módosítottak és bővítettek,

395
00:29:16,560 --> 00:29:19,440
ki tudja, hány évezreden át.

396
00:29:21,720 --> 00:29:24,480
<i>Vannak emberi alakok,</i>
<i>amik látszólag táncolnak,</i>

397
00:29:24,560 --> 00:29:26,560
<i>és hangszereken játszanak.</i>

398
00:29:29,080 --> 00:29:32,800
<i>Spirálok és kígyók tekeregnek</i>
<i>a kanyon fala mentén,</i>

399
00:29:33,440 --> 00:29:37,640
<i>amelyen különös lények</i>
<i>és mértani alakzatok is láthatóak,</i>

400
00:29:37,720 --> 00:29:40,360
<i>hasonlóan az Amazonas mentén lévőkhöz.</i>

401
00:29:40,880 --> 00:29:43,000
<i>Hallucinogének inspirálhatták őket.</i>

402
00:29:44,880 --> 00:29:48,320
A világ bármely részén,
a történelem bármely időszakában,

403
00:29:48,400 --> 00:29:51,960
{\an8}ha barlangrajzokról, petroglifákról,
sziklarajzokról van szó,

404
00:29:52,040 --> 00:29:55,200
{\an8}folyton ugyanazon képi elemek
ismétlődését látjuk,

405
00:29:55,280 --> 00:29:59,440
amiket az ayahuascaélmény
és más pszichedelikumok adnak.

406
00:30:02,840 --> 00:30:05,200
<i>A látomásos elemek mellett,</i>

407
00:30:05,280 --> 00:30:10,360
<i>akárcsak az építészetben, a véseteken is</i>
<i>látszik a csillagászat központi szerepe.</i>

408
00:30:13,320 --> 00:30:16,480
<i>Ezt a képet napfogyatkozásként értelmezik.</i>

409
00:30:17,240 --> 00:30:21,320
<i>A napot elsötétíti a hold,</i>
<i>míg a napkorona kifelé ragyog.</i>

410
00:30:23,600 --> 00:30:25,840
<i>Ez pedig egy szupernóva,</i>

411
00:30:25,920 --> 00:30:28,880
<i>amiről ma már tudjuk,</i>
<i>hogy nappal is átható volt</i>

412
00:30:29,480 --> 00:30:33,680
<i>a pueblo ősök idején, Kr. u. 1054-ben.</i>

413
00:30:34,680 --> 00:30:38,600
Miért alkotnak ilyen képeket
egy ennyire nehezen elérhető helyen,

414
00:30:39,120 --> 00:30:41,680
hacsak nem volt rá kényszerítő okuk?

415
00:30:43,160 --> 00:30:48,640
<i>Mindenféle nyilvánvaló gazdasági,</i>
<i>stratégiai, politikai indíttatás hiányában</i>

416
00:30:48,720 --> 00:30:52,280
<i>az következik, hogy egy magasabb cél</i>
<i>játszhatott szerepet.</i>

417
00:30:53,560 --> 00:30:56,000
Számomra egyre nyilvánvalóbb,

418
00:30:56,080 --> 00:30:59,440
hogy a Chaco-kanyon egy szertartásos hely,

419
00:30:59,520 --> 00:31:03,880
és a létrejöttét nem korlátozhatjuk
mindössze 1000 évre,

420
00:31:03,960 --> 00:31:08,360
inkább sokkal régebbre kell visszamennünk,
talán egészen a jégkorszakig.

421
00:31:14,000 --> 00:31:18,600
Tudomásod szerint
meddig tudjuk visszakövetni

422
00:31:18,680 --> 00:31:21,280
az emberi jelenlét nyomait itt,
a kanyonban?

423
00:31:21,360 --> 00:31:25,880
Biztosan hallottál mostanában
a White Sands Nemzeti Parkról…

424
00:31:25,960 --> 00:31:28,280
A 23 000 éves lábnyomokról.

425
00:31:28,360 --> 00:31:30,840
- És az nincs olyan messze innen.
- Nincs.

426
00:31:30,920 --> 00:31:35,120
Szóval nagyon valószínű,
hogy voltak emberek a Chaco-kanyonban

427
00:31:35,800 --> 00:31:40,680
akár 10 000 évvel bármiféle épület előtt.

428
00:31:43,120 --> 00:31:45,080
Azt hiszem,

429
00:31:45,160 --> 00:31:50,280
generációkon át figyelték
a tájat és az eget.

430
00:31:50,360 --> 00:31:52,880
<i>- </i>És csak utána építkeztek.
- Igen.

431
00:31:57,440 --> 00:31:59,480
A Chaco-kanyon magán hordozza

432
00:31:59,560 --> 00:32:02,840
a képzett csillagászok kultúrájának
lenyomatát.

433
00:32:03,720 --> 00:32:09,000
A rendkívüli elmélyültségük
a nap, a hold és a csillagok ciklusaiban,

434
00:32:09,960 --> 00:32:12,360
a világegyetem nagyságában,

435
00:32:12,440 --> 00:32:15,320
nem csupán sajátos furcsaság volt.

436
00:32:15,400 --> 00:32:17,480
Ugyanezeken a módszereken,

437
00:32:17,560 --> 00:32:22,440
a kísértetiesen hasonlító szimbolizmuson,
művészeteken, építészeten

438
00:32:22,520 --> 00:32:25,560
más ókori kultúrák is osztoztak.

439
00:32:27,680 --> 00:32:31,840
{\an8}<i>Ahogy a megalitikus Mnajdra templom</i>
<i>Máltán pontosan igazodik</i>

440
00:32:31,920 --> 00:32:34,440
{\an8}<i>a nap-éj egyenlőségekhez</i>
<i>és napfordulókhoz.</i>

441
00:32:36,480 --> 00:32:39,560
{\an8}<i>Vagy ahogy Egyiptomban</i>
<i>a karnaki templom tengelye</i>

442
00:32:39,640 --> 00:32:42,240
{\an8}<i>a téli napforduló</i>
<i>napkeltéjének irányába néz.</i>

443
00:32:44,400 --> 00:32:49,560
{\an8}<i>Vagy a precizitás, amivel a kambodzsai</i>
<i>Angkor Wat központi tornya</i>

444
00:32:49,640 --> 00:32:52,560
<i>a nap-éj egyenlőségkor</i>
<i>felkelő nap irányába mutat.</i>

445
00:32:53,480 --> 00:32:57,000
Úgy tűnik,
volt egy világszintű építészeti projekt,

446
00:32:57,080 --> 00:33:01,400
azzal a céllal, hogy reprodukálják
az égbolt harmóniáját és irányait

447
00:33:01,480 --> 00:33:05,280
a földi műemlékekkel,
hogy lehozzák ide az eget.

448
00:33:08,240 --> 00:33:12,680
<i>De milyen régre vezethető vissza</i>
<i>ez a látszólag globális emberi projekt?</i>

449
00:33:19,400 --> 00:33:20,360
<i>Vannak nyomok</i>

450
00:33:20,440 --> 00:33:23,880
<i>Amerika egyik legeredményesebb</i>
<i>civilizációjában,</i>

451
00:33:26,280 --> 00:33:30,040
<i>amely egykor uralta a mai Mexikó</i>
<i>és Közép-Amerika területét.</i>

452
00:33:31,560 --> 00:33:32,520
<i>A maják.</i>

453
00:33:35,000 --> 00:33:40,480
Számomra a majáké az ősi világ
egyik leglenyűgözőbb kultúrája,

454
00:33:41,240 --> 00:33:45,360
amelyet rejtélyek
és ellentmondások öveznek.

455
00:33:48,000 --> 00:33:50,640
<i>A maják sok leszármazottja él ma itt,</i>

456
00:33:52,440 --> 00:33:56,280
<i>Chiapas és a Yucatán-félsziget</i>
<i>mesés tájain.</i>

457
00:34:00,120 --> 00:34:03,520
<i>Jóval az inkák</i>
<i>és a chacói Pueblo-kultúra előtt…</i>

458
00:34:03,600 --> 00:34:05,080
1100-3500 ÉVVEL EZELŐTT

459
00:34:05,160 --> 00:34:07,400
<i>…virágzott itt a maja civilizáció.</i>

460
00:34:09,240 --> 00:34:12,760
<i>Ez a kultúra sokféleképpen</i>
<i>adott teret a zsenialitásának,</i>

461
00:34:14,520 --> 00:34:17,960
<i>főként pazar</i>
<i>építészeti remekeken keresztül.</i>

462
00:34:20,640 --> 00:34:23,520
<i>Sűrű, alacsonyan fekvő</i>
<i>esőerdőkkel körülvéve</i>

463
00:34:23,600 --> 00:34:27,400
<i>ez itt a maják szent birodalma, Palenque.</i>

464
00:34:28,360 --> 00:34:32,000
PALENQUE, MEXIKÓ

465
00:34:40,040 --> 00:34:43,400
Palenque lélegzetelállító hely.

466
00:34:44,240 --> 00:34:46,560
Építészeti és mérnöki eredményei

467
00:34:46,640 --> 00:34:49,360
igazi klasszikus maja várossá teszik.

468
00:34:52,560 --> 00:34:54,160
Égbe szökő piramisok,

469
00:34:55,600 --> 00:34:57,040
rituális labdapálya,

470
00:34:58,240 --> 00:34:59,440
fenyegető palota

471
00:35:00,840 --> 00:35:04,240
és érdekes ábrázolásokkal teli templomok.

472
00:35:06,760 --> 00:35:10,000
A maják hihetetlen építészetükről
ismertek a leginkább,

473
00:35:10,080 --> 00:35:14,040
{\an8}az általuk emelt elképesztő
piramisegyüttesekről,

474
00:35:14,120 --> 00:35:18,920
a jellemzően lépcsős piramisokról,
a tervezés gyönyörű eleganciájáról

475
00:35:19,000 --> 00:35:21,480
és a kivitelezés
hihetetlen precizitásáról.

476
00:35:21,560 --> 00:35:24,880
Egyből láthatjuk,
hogy fejlett kultúrával van dolgunk.

477
00:35:29,640 --> 00:35:32,880
{\an8}<i>Mildred Lucas Garcia a maják szakértője</i>
<i>és idegenvezető.</i>

478
00:35:32,960 --> 00:35:37,040
{\an8}<i>Több mint egy évtizedet szentelt arra,</i>
<i>hogy jobban megértse Palenquét.</i>

479
00:35:38,800 --> 00:35:41,520
{\an8}Mikor kezdődtek itt a munkák?

480
00:35:41,600 --> 00:35:43,520
{\an8}Mennyi ideig volt lakott a hely?

481
00:35:44,160 --> 00:35:47,600
{\an8}A város alapjait Kr. e. 200-ban rakták le,

482
00:35:47,680 --> 00:35:50,640
{\an8}és Kr. u. 900-ban hagyták el.

483
00:35:50,720 --> 00:35:51,560
{\an8}Értem.

484
00:35:51,640 --> 00:35:55,080
Ezt a rendkívüli várost,
a hatalmas piramisokat látva,

485
00:35:55,160 --> 00:35:58,040
a gyönyörű a kivitelezést és tervezést,

486
00:35:58,120 --> 00:36:01,360
egyértelmű, hogy nagyon tehetséges
emberek keze munkája,

487
00:36:01,440 --> 00:36:04,600
és az is, hogy a kezdetektől fogva
lehetett tervük.

488
00:36:04,680 --> 00:36:06,400
De áruld el, hogy csinálták?

489
00:36:06,480 --> 00:36:09,480
Tudjuk, hogy voltak kőfejtők a közelben.

490
00:36:09,560 --> 00:36:12,760
Ezért döntöttek úgy,
hogy itt építik fel a várost.

491
00:36:12,840 --> 00:36:15,240
Minden erőforrás rendelkezésre állt.

492
00:36:15,320 --> 00:36:17,360
Volt elég mészkő a környéken,

493
00:36:17,440 --> 00:36:19,440
volt víz,

494
00:36:19,520 --> 00:36:23,000
és stratégiai szempontból is
kiváló terület volt.

495
00:36:23,080 --> 00:36:26,720
De hogy hogyan építették fel,
azt nem tudjuk.

496
00:36:27,320 --> 00:36:28,720
- Nem tudjuk.
- Rejtély.

497
00:36:28,800 --> 00:36:30,480
- Máig rejtély.
- Igen.

498
00:36:31,320 --> 00:36:33,800
{\an8}Miért építettek a maják piramisokat?

499
00:36:33,880 --> 00:36:36,560
Itt, Palenquében sok piramist látunk.

500
00:36:37,600 --> 00:36:42,600
A piramisok, nemcsak a majáknál,
hanem az ősi világban máshol is,

501
00:36:42,680 --> 00:36:44,680
szent hegyeket jelképeztek.

502
00:36:45,400 --> 00:36:50,320
Itt, Palenquében a hatalmas építmények
ezeket a szent hegyeket jelképezik.

503
00:36:53,680 --> 00:36:57,680
<i>A hegyek fontos szerepet játszottak</i>
<i>a maják hitrendszerében,</i>

504
00:36:57,760 --> 00:36:59,960
<i>mint a teremtés forrásának jelképei.</i>

505
00:37:02,800 --> 00:37:07,160
<i>De úgy tűnik, hogy ennél többről szólnak</i>
<i>a maják hatalmas építkezései,</i>

506
00:37:07,240 --> 00:37:09,240
<i>különösen itt, Palenquében.</i>

507
00:37:11,480 --> 00:37:14,760
Palenquében néhány épület megtervezésekor

508
00:37:14,840 --> 00:37:17,640
csillagászati megfigyeléseket is
felhasználtak.

509
00:37:19,720 --> 00:37:22,760
Van három épület,
a Kereszt épületegyüttes,

510
00:37:22,840 --> 00:37:26,600
amikben csillagászati megfigyeléseket
végeztek.

511
00:37:26,680 --> 00:37:27,560
Értem.

512
00:37:28,560 --> 00:37:32,920
Ezek az épületek tökéletesen igazodnak
a nyári napfordulóhoz

513
00:37:33,000 --> 00:37:35,360
és a tavaszi nap-éj egyenlőséghez.

514
00:37:37,760 --> 00:37:42,440
{\an8}Nyilvánvalóan igen képzett csillagászok
közreműködésével épült a komplexum.

515
00:37:42,520 --> 00:37:43,440
Igen, ez igaz.

516
00:37:47,320 --> 00:37:51,440
<i>De miért fektettek ennyi energiát abba,</i>
<i>hogy az épületek igazodjanak</i>

517
00:37:51,520 --> 00:37:53,040
<i>az égi jelenségekhez?</i>

518
00:37:57,360 --> 00:38:01,360
<i>Ezeket a hihetetlen egybeeséseket tekintve</i>
<i>egy dolog világos.</i>

519
00:38:03,360 --> 00:38:06,600
Ha tudni akarjuk, mi is Palenque igazán,

520
00:38:06,680 --> 00:38:09,040
nem csak az építészetét kell néznünk,

521
00:38:09,120 --> 00:38:11,520
hanem az eget is.

522
00:38:20,720 --> 00:38:26,400
<i>Egy bizonyos nap egy bizonyos pontján</i>
<i>jöttem el a Nap templomához,</i>

523
00:38:28,240 --> 00:38:30,240
<i>a tavaszi nap-éj egyenlőség hajnalán,</i>

524
00:38:31,120 --> 00:38:36,520
<i>amikor a nap pontosan keleten kel fel</i>
<i>és nyugaton nyugszik le,</i>

525
00:38:37,120 --> 00:38:39,680
<i>a kozmikus harmónia megnyilvánulásaként.</i>

526
00:38:41,160 --> 00:38:46,200
<i>Itt, a Nap templománál, a napkelte</i>
<i>egyedülálló látványosságot hoz létre,</i>

527
00:38:46,760 --> 00:38:49,920
<i>amelyet a helyi közösség</i>
<i>még ma is ünnepel.</i>

528
00:38:50,880 --> 00:38:54,080
{\an8}A tavaszi nap-éj egyenlőség
fontos szerepet játszik

529
00:38:54,160 --> 00:38:56,120
{\an8}a maják spiritualitásában.

530
00:38:56,720 --> 00:39:00,560
Ahol most vagyunk, az a legfontosabb hely.

531
00:39:02,760 --> 00:39:05,240
<i>És én páholyból nézhetem.</i>

532
00:39:34,480 --> 00:39:37,120
{\an8}A feliratot fordította: Makatura Judit