1
00:00:11,800 --> 00:00:15,000
Felül kell vizsgálunk
a Húsvét-sziget őstörténetét.

2
00:00:18,200 --> 00:00:20,760
{\an8}Nem szabad elfogadnunk, amit mondanak.

3
00:00:24,480 --> 00:00:28,800
{\an8}<i>Dr. Sonia Haoa Cardinali,</i>
<i>Rapa Nui-i lakos és archeológus</i>

4
00:00:28,880 --> 00:00:33,240
{\an8}<i>majdnem öt évtizedet töltött a sziget</i>
<i>elveszett történelmének feltárásával.</i>

5
00:00:35,080 --> 00:00:38,880
<i>Nem a moaikat</i>
<i>vagy az ősi településeket tanulmányozta,</i>

6
00:00:38,960 --> 00:00:42,000
<i>hanem a növényzetet vetette alá</i>
<i>alapos vizsgálatnak.</i>

7
00:00:42,960 --> 00:00:47,320
Sonia, úgy tudom,
téged különösen érdekel a botanika,

8
00:00:47,400 --> 00:00:48,920
de archeológus is vagy.

9
00:00:49,000 --> 00:00:52,120
Igen. Számomra az a legfontosabb,

10
00:00:52,200 --> 00:00:55,560
hogy megértsem az embereket,

11
00:00:56,360 --> 00:00:58,840
megtudjam, hogyan érkeztek ide,

12
00:00:58,920 --> 00:01:02,800
hogy alkalmazkodtak a szigethez,

13
00:01:03,400 --> 00:01:08,680
mert emberként semmire sem megyünk
a növények nélkül.

14
00:01:12,040 --> 00:01:17,160
<i>Rapa Nui kialudt vulkánjának kráterében</i>
<i>dr. Cardinali és kollégái</i>

15
00:01:17,240 --> 00:01:21,040
<i>a legkorábbi bizonyítékokat keresik</i>
<i>a nem őshonos növényekre,</i>

16
00:01:21,880 --> 00:01:24,400
<i>amiket biztosan az emberek hoztak ide.</i>

17
00:01:25,960 --> 00:01:29,040
A növények alapján
mikor éltek emberek a szigeten?

18
00:01:29,120 --> 00:01:34,400
A különböző ételek tanulmányozása után,
ami végül eredményt hozott, az…

19
00:01:34,480 --> 00:01:35,720
Igen?

20
00:01:36,320 --> 00:01:37,200
…a banán volt.

21
00:01:39,360 --> 00:01:43,760
Háromezer évvel ezelőttről is
találtak banánt a szigeten.

22
00:01:43,840 --> 00:01:48,520
{\an8}Vagyis már 3000 éve van banán Rapa Nuin?

23
00:01:48,600 --> 00:01:49,600
Igen.

24
00:01:52,640 --> 00:01:54,960
<i>És nem magától került ide.</i>

25
00:01:56,440 --> 00:01:59,120
Nem a madarak hozták.

26
00:01:59,200 --> 00:02:01,320
Nem is a tenger.

27
00:02:01,400 --> 00:02:05,920
{\an8}A banánt egy embernek kellett elültetnie.

28
00:02:07,440 --> 00:02:10,400
És ez az, ami azt sugallja,

29
00:02:10,480 --> 00:02:16,240
{\an8}hogy Rapa Nuira egy másik korszakban
érkeztek az emberek.

30
00:02:16,320 --> 00:02:17,160
Igen.

31
00:02:17,240 --> 00:02:21,600
Ez mindenki számára nagy meglepetés.
Egy kicsit változtatott a történelmen.

32
00:02:21,680 --> 00:02:23,880
{\an8}Ez sokat változtat a történelmen.

33
00:02:23,960 --> 00:02:25,720
A föld nem hazudik.

34
00:02:26,320 --> 00:02:27,800
Nem, a föld igazat mond.

35
00:02:27,880 --> 00:02:33,240
Nem gondoltuk, hogy a banán ilyen fontos.

36
00:02:36,840 --> 00:02:41,840
<i>Dr. Cardinali a növények mikroszkopikus</i>
<i>maradványaiból határozta meg a dátumot,</i>

37
00:02:42,600 --> 00:02:48,640
<i>és ezzel úgy 2000 évvel korábbra helyezte</i>
<i>az első emberek érkezését Rapa Nuira.</i>

38
00:02:48,720 --> 00:02:51,920
3215 ÉVVEL EZELŐTT

39
00:02:52,720 --> 00:02:55,720
A növények segítenek
visszább tolni az idővonalat.

40
00:02:55,800 --> 00:02:59,400
{\an8}- Igen.
- Akár 3000 évesnél is öregebbek lehetnek.

41
00:02:59,480 --> 00:03:04,760
{\an8}Nem tudjuk.
Ezért kell tovább tanulmányoznunk.

42
00:03:04,840 --> 00:03:05,800
Mindenképpen.

43
00:03:08,200 --> 00:03:10,160
<i>Az új bizonyítékok fényében</i>

44
00:03:10,240 --> 00:03:13,320
<i>Rapa Nui őstörténetét újra kell gondolni.</i>

45
00:03:14,560 --> 00:03:18,040
<i>Ezek az eredmények azt sugallják,</i>
<i>hogy a polinéz telepesek</i>

46
00:03:18,120 --> 00:03:21,560
<i>jóval ez elfogadott idő előtt</i>
<i>érték el ezt a szigetet.</i>

47
00:03:22,440 --> 00:03:26,720
<i>De Rapa Nui legendái szerint</i>
<i>van egy másik lehetőség.</i>

48
00:03:28,440 --> 00:03:34,400
<i>Talán Hotu Matu’a és hét felderítője</i>
<i>sok ezer évvel korábban érkezett,</i>

49
00:03:34,480 --> 00:03:36,720
<i>mint azt bárki lehetségesnek gondolta.</i>

50
00:03:39,960 --> 00:03:43,760
Nem lehet egy elfeledett epizód
a sziget történetében?

51
00:03:44,240 --> 00:03:48,560
{\an8}Egy korábbi fejezet,
amit a világméretű özönvíz túlélői írtak,

52
00:03:48,640 --> 00:03:51,160
{\an8}és ami úgy 12 000 évvel ezelőtt történt?

53
00:04:05,040 --> 00:04:09,160
{\an8}EMBEREK AZ EMBERISÉG ELŐTT
AZ AMERIKAI KONTINENS

54
00:04:09,240 --> 00:04:11,840
{\an8}III. FEJEZET

55
00:04:14,760 --> 00:04:18,480
<i>Ha az emberek több ezer éve</i>
<i>érkeztek Rapa Nuira,</i>

56
00:04:19,080 --> 00:04:20,320
<i>akkor hol éltek?</i>

57
00:04:21,720 --> 00:04:25,240
<i>Hol vannak a régészeti nyomok,</i>
<i>amik várhatóak lennének?</i>

58
00:04:27,400 --> 00:04:29,960
Ne feledjük:
a legutolsó jégkorszak csúcsán

59
00:04:30,040 --> 00:04:33,600
a tengerszint több mint 120 méterrel
alacsonyabb volt a mainál.

60
00:04:34,200 --> 00:04:36,640
{\an8}Rapa Nui sokkal nagyobb sziget lehetett.

61
00:04:38,800 --> 00:04:42,480
<i>A nagyobb föld</i>
<i>nagyobb népességet tarthatott fenn,</i>

62
00:04:45,040 --> 00:04:46,480
<i>ami megmagyarázhatja,</i>

63
00:04:46,560 --> 00:04:49,760
<i>hogyan valósították meg</i>
<i>a hatalmas moai projektet.</i>

64
00:04:52,560 --> 00:04:57,800
<i>Az építőik talán közelebb éltek</i>
<i>a ma már víz alatt lévő ősi partokhoz,</i>

65
00:05:00,400 --> 00:05:05,200
<i>és a magasabban lévő területeket</i>
<i>csak szoborépítésre használták?</i>

66
00:05:06,800 --> 00:05:11,840
{\an8}Ritkán tudatosul bennünk, mennyi föld
esett áldozatul a tengerszint-emelkedésnek

67
00:05:11,920 --> 00:05:13,120
{\an8}a jégkorszak végén.

68
00:05:13,200 --> 00:05:16,880
{\an8}Az érték nagyjából
26 millió négyzetkilométer,

69
00:05:17,680 --> 00:05:20,000
a legjobb területek akkoriban.

70
00:05:20,680 --> 00:05:26,160
Amikor a tengerszint hirtelen emelkedik,
és a partok víz alá kerülnek,

71
00:05:27,360 --> 00:05:31,840
mindaz, ami ott volt,
darabokra törik és elpusztul.

72
00:05:33,160 --> 00:05:36,480
{\an8}És senki sem tudja,
mit nyelt el a növekvő tenger.

73
00:05:45,800 --> 00:05:49,840
<i>Amit tudunk,</i>
<i>hogy a legkorábbi itteni embereknek</i>

74
00:05:49,920 --> 00:05:53,400
<i>nem csak rendkívüli</i>
<i>szoborfaragási képességei voltak.</i>

75
00:05:58,000 --> 00:06:02,320
<i>Rapa Nui legendái szerint</i>
<i>a nagy király, Hotu Matu’a</i>

76
00:06:02,920 --> 00:06:05,960
<i>magával hozott valamit</i>
<i>a távoli földről, Hiváról.</i>

77
00:06:07,120 --> 00:06:08,280
<i>Egy írott nyelvet.</i>

78
00:06:11,520 --> 00:06:16,000
<i>Ez a rongorongo néven ismert</i>
<i>fatáblákon maradt fenn,</i>

79
00:06:17,000 --> 00:06:20,320
<i>leginkább az idők során készült</i>
<i>másolatok másolataiként,</i>

80
00:06:20,400 --> 00:06:22,880
<i>mivel az eredetik az enyészeté lettek.</i>

81
00:06:23,840 --> 00:06:26,280
<i>Harminc rongorongo sem maradt fenn,</i>

82
00:06:27,000 --> 00:06:29,800
<i>azok pedig a világ különböző</i>
<i>múzeumaiban vannak.</i>

83
00:06:31,280 --> 00:06:32,680
{\an8}<i>Rapa Nui lakói számára,</i>

84
00:06:32,760 --> 00:06:35,720
{\an8}<i>például az őslakos dokumentumfotós</i>
<i>Leo Pakaratinak</i>

85
00:06:36,240 --> 00:06:39,240
<i>ezek a táblák</i>
<i>különleges történelmi értékkel bírnak.</i>

86
00:06:40,080 --> 00:06:41,440
Ez hihetetlen eredmény,

87
00:06:41,520 --> 00:06:46,600
{\an8}mert általában az írást a nagy,
jól szervezett kultúrákhoz társítják.

88
00:06:46,680 --> 00:06:49,040
{\an8}Itt viszont egy apró szigeten van jelen.

89
00:06:49,560 --> 00:06:53,320
{\an8}A rongorongók igazán érdekesek
és nagyon fontosak számunkra.

90
00:06:53,400 --> 00:06:55,640
{\an8}És Polinéziában talán egyedülállóak.

91
00:06:55,720 --> 00:06:58,640
{\an8}Igen, azok. Más szigeten nincs rongorongo.

92
00:07:00,320 --> 00:07:03,400
A 19. századi rabszolga-kereskedelemmel

93
00:07:03,480 --> 00:07:07,280
és a Húsvét-sziget hagyományrendszerének
teljes elpusztításával

94
00:07:07,360 --> 00:07:10,640
nem maradt, aki olvasná tudná
a rongorongo táblákat,

95
00:07:10,720 --> 00:07:15,200
{\an8}és így ezek az ősi világ
egyik nagy rejtélyévé váltak.

96
00:07:16,160 --> 00:07:19,560
<i>A nyelvészek szerint</i>
<i>túl sok szimbólum van ahhoz,</i>

97
00:07:19,640 --> 00:07:22,160
<i>hogy a rongorongo írás</i>
<i>egy ábécéből álljon.</i>

98
00:07:24,040 --> 00:07:27,360
<i>Valószínűsíthetően hieroglifikus</i>
<i>vagy képírásos rendszer,</i>

99
00:07:27,440 --> 00:07:32,680
<i>hasonló az Indus-völgyi civilizációban</i>
<i>és az ókori Egyiptomban lévőhöz,</i>

100
00:07:34,000 --> 00:07:38,200
<i>ami bizonyára több száz,</i>
<i>ha nem több ezer év alatt fejlődött ki.</i>

101
00:07:39,960 --> 00:07:42,320
A rongorongo rendszere nagyon összetett.

102
00:07:42,840 --> 00:07:47,720
{\an8}Sok elem kell:
béke, víz, étel, társadalom.

103
00:07:48,560 --> 00:07:51,840
{\an8}Ez egy igencsak intellektuális,
komplex folyamat.

104
00:07:52,520 --> 00:07:55,400
<i>Évszázadokon át, az európaiak érkezésig,</i>

105
00:07:56,000 --> 00:07:58,640
<i>az írott nyelvet</i>
<i>az énekeken át ünnepelték.</i>

106
00:07:59,240 --> 00:08:03,720
<i>De a kapcsolatot a hangok</i>
<i>és a szimbólumok között rég elfeledték.</i>

107
00:08:04,240 --> 00:08:06,760
{\an8}Az emberek nem tanulnak meg olvasni.

108
00:08:06,840 --> 00:08:08,920
{\an8}Csak az énekeket sajátítják el.

109
00:08:09,000 --> 00:08:11,160
{\an8}A dalok hosszú időn át fennmaradtak.

110
00:08:11,240 --> 00:08:13,800
Mikről szólnak ezek a dalok?

111
00:08:14,280 --> 00:08:15,720
A mezőgazdaságról.

112
00:08:15,800 --> 00:08:16,880
Igen.

113
00:08:16,960 --> 00:08:18,520
A hajózás szabályairól.

114
00:08:19,560 --> 00:08:22,560
A különböző nemzetségek tagjairól.

115
00:08:23,520 --> 00:08:25,680
A földtulajdonosokról, ilyesmikről.

116
00:08:25,760 --> 00:08:26,600
Értem.

117
00:08:26,680 --> 00:08:28,600
{\an8}Számomra a rongorongo

118
00:08:28,680 --> 00:08:34,960
{\an8}talán a legfontosabb dolog,
amit a <i>Tupuna, </i>az őseink adtak.

119
00:08:37,080 --> 00:08:40,960
Egy teljes, komplex írásrendszer
jelenléte a Húsvét-szigeten

120
00:08:41,040 --> 00:08:44,920
{\an8}egy paradoxon és rejtély,
amire még nem született magyarázat.

121
00:08:48,400 --> 00:08:50,760
Figyelembe kell venni a lehetőséget,

122
00:08:50,840 --> 00:08:57,080
hogy ez az írás a távoli őskorban
került először a Húsvét-szigetre,

123
00:08:57,160 --> 00:09:01,000
azon első telepesek révén,
akikre a történetekben emlékeznek,

124
00:09:01,080 --> 00:09:04,920
és akik a Csendes-óceán
egy nagyobb földjéről, a Hiváról érkeztek,

125
00:09:05,000 --> 00:09:09,880
amelyet elnyeltek
egy hatalmas áradás hullámai.

126
00:09:11,120 --> 00:09:14,080
<i>Elismerem, hogy ez spekuláció a részemről,</i>

127
00:09:14,600 --> 00:09:18,640
<i>de lehetséges,</i>
<i>hogy ezt a nyelvet használta</i>

128
00:09:18,720 --> 00:09:21,640
<i>az elveszett civilizáció,</i>
<i>amely után kutatok?</i>

129
00:09:25,000 --> 00:09:26,960
<i>A távoli Hiva népe,</i>

130
00:09:30,560 --> 00:09:34,640
<i>akiknek eredettörténetét és írásait</i>
<i>megőrizték a polinéz hajósok,</i>

131
00:09:35,160 --> 00:09:38,000
<i>akik ma rapanuinak nevezik magukat?</i>

132
00:09:45,160 --> 00:09:50,320
<i>Úgy vélem, hogy a moaikat szintén</i>
<i>ez a korai civilizáció alkothatta.</i>

133
00:09:54,480 --> 00:09:58,720
<i>Bizonyítékok is alátámasztják,</i>
<i>hogy az emelvények, amiken a moaik állnak,</i>

134
00:09:58,800 --> 00:10:02,720
<i>régebbi mintázatot követnek,</i>
<i>amit valaki más alkotott meg.</i>

135
00:10:04,000 --> 00:10:05,280
Mint ez itt.

136
00:10:08,640 --> 00:10:10,200
Ez az Ahu Vinapu.

137
00:10:10,280 --> 00:10:12,280
Két szempontból is egyedülálló.

138
00:10:13,080 --> 00:10:16,720
Először is,
teljes egészében kemény bazaltból készült,

139
00:10:17,320 --> 00:10:20,080
nem a vulkanikus tufából,
amiből a többség.

140
00:10:20,840 --> 00:10:23,080
És ami mellett nem lehet elmenni,

141
00:10:24,760 --> 00:10:28,360
hogy a hatalmas elemeit
olyan kifinomultan illesztették össze,

142
00:10:28,440 --> 00:10:31,760
amit nem láthatunk
a sziget többi ahujánál.

143
00:10:33,640 --> 00:10:37,160
<i>Valóban, az eredeti építők</i>
<i>olyan precizitással dolgoztak,</i>

144
00:10:37,240 --> 00:10:42,320
<i>hogy abból a korból semmilyen szerves</i>
<i>anyag nem szorult a szoros illesztésekbe,</i>

145
00:10:42,920 --> 00:10:45,120
<i>lehetetlenné téve a kormeghatározást.</i>

146
00:10:46,360 --> 00:10:48,480
Annyira kilóg innen,

147
00:10:48,560 --> 00:10:52,400
hogy akár egy teljesen más kultúra
munkájának is hihetnénk.

148
00:10:54,520 --> 00:10:59,080
<i>És van még egy ok, amiért úgy vélem,</i>
<i>hogy ez a másik kultúra lehet</i>

149
00:10:59,160 --> 00:11:02,560
<i>a jégkorszak elveszett civilizációja,</i>
<i>amely után kutatok.</i>

150
00:11:03,440 --> 00:11:07,360
<i>A teljes sziget eredeti neve</i>
<i>Te Pito o Te Henua,</i>

151
00:11:07,440 --> 00:11:09,960
<i>ami azt jelenti, „a föld köldöke”.</i>

152
00:11:11,240 --> 00:11:15,640
<i>Az ősi szent helyek</i>
<i>köldökként való azonosítása</i>

153
00:11:15,720 --> 00:11:18,240
<i>újra és újra előkerül</i>

154
00:11:18,320 --> 00:11:21,800
<i>az ősi kultúrákban és nyelvekben</i>
<i>a világ minden táján.</i>

155
00:11:23,640 --> 00:11:27,840
{\an8}<i>Göbekli Tepe szó szerint azt jelenti,</i>
<i>„a köldök hegye”.</i>

156
00:11:27,920 --> 00:11:31,280
{\an8}<i>A görög Delphoi a föld köldöke volt.</i>

157
00:11:32,000 --> 00:11:34,000
{\an8}<i>A kambodzsai Angkor szintén.</i>

158
00:11:38,720 --> 00:11:42,760
<i>Lehetséges,</i>
<i>hogy egyetlen őskori világutazó kultúra</i>

159
00:11:43,560 --> 00:11:48,240
<i>ezzel a köldökhasonlattal</i>
<i>nevezte el a legszentebb helyeit,</i>

160
00:11:48,880 --> 00:11:50,280
<i>köztük Rapa Nuit?</i>

161
00:11:51,640 --> 00:11:54,400
<i>Ha igen, akkor hogy találtak ide?</i>

162
00:11:56,800 --> 00:11:59,960
<i>Nos, van egy érdekes lehetőség.</i>

163
00:12:07,440 --> 00:12:11,880
<i>Rapa Nui egy tenger alatti hegység</i>
<i>nyugati végén helyezkedik el.</i>

164
00:12:14,040 --> 00:12:18,440
<i>A jégkorszak alatt, amikor a tengerszint</i>
<i>120 méterrel alacsonyabb volt,</i>

165
00:12:18,520 --> 00:12:23,320
<i>a tengerfenék pedig talán magasabban</i>
<i>az izosztázia nevű jelenség miatt,</i>

166
00:12:24,080 --> 00:12:27,160
<i>néhány hegy csúcsa áttörhette a felszínt,</i>

167
00:12:29,000 --> 00:12:31,520
<i>apró szigetek láncolatát létrehozva,</i>

168
00:12:32,000 --> 00:12:34,960
<i>a mai Peru partvidékéhez</i>
<i>kapcsolva Rapa Nuit…</i>

169
00:12:35,040 --> 00:12:36,880
SALA Y GÓMEZ-HÁTSÁG
NAZCA-HÁTSÁG

170
00:12:36,960 --> 00:12:42,040
<i>…És pontosan itt találunk</i>
<i>valami figyelemre méltót</i>

171
00:12:42,120 --> 00:12:44,320
<i>egy óceánra néző hegy oldalába vésve.</i>

172
00:12:49,400 --> 00:12:55,400
<i>Egy hatalmas geoglifa, amit ma</i>
<i>az Andok gyertyatartójaként ismernek.</i>

173
00:12:58,280 --> 00:13:03,200
A homokot lekaparták, és kövekből
egy hatalmas, háromágú szigonyt formáztak.

174
00:13:05,280 --> 00:13:09,880
Peru partjaihoz közelítve már-már
jelzőfénynek vagy útjelzőnek tűnik,

175
00:13:09,960 --> 00:13:11,800
szinte hívogatja az embereket:

176
00:13:11,880 --> 00:13:14,600
„Gyere ide! Itt valami fontos van.”

177
00:13:16,080 --> 00:13:18,600
<i>A geoglifa korát nem lehet meghatározni,</i>

178
00:13:19,080 --> 00:13:21,120
<i>bár a közelben talált edények</i>

179
00:13:21,200 --> 00:13:26,000
<i>úgy Kr. e. 200-ból származnak,</i>
<i>és a helyi paracas kultúrára jellemzőek,</i>

180
00:13:26,480 --> 00:13:29,280
<i>akik elismerték és tisztelték azt.</i>

181
00:13:31,280 --> 00:13:36,320
<i>De úgy tartják, hogy ez inspirálta</i>
<i>az ősi isten, Viracocha legendáját,</i>

182
00:13:37,600 --> 00:13:42,440
<i>akit számos rejtélyes csodatételéért</i>
<i>bálványoztak a világnak ezen a részén,</i>

183
00:13:43,120 --> 00:13:45,120
<i>a híres Nazca-vonalaktól</i>

184
00:13:45,840 --> 00:13:49,600
<i>a bolíviai Tiwanaku</i>
<i>titokzatos megalitikus építményeiig</i>

185
00:13:50,080 --> 00:13:54,120
<i>magasan az Andokban,</i>
<i>ahol a története kezdődik.</i>

186
00:14:01,840 --> 00:14:03,520
<i>Az inka legendák szerint</i>

187
00:14:04,080 --> 00:14:07,520
<i>ezt a területet egykor</i>
<i>hatalmas katasztrófa sújtotta,</i>

188
00:14:07,600 --> 00:14:09,600
<i>egy igazi ősi apokalipszis.</i>

189
00:14:15,760 --> 00:14:20,280
<i>Miután ez véget ért, egy idegen</i>
<i>emelkedett ki a Titicaca-tó vízéből.</i>

190
00:14:22,800 --> 00:14:24,960
<i>Viracochának nevezték el…</i>

191
00:14:27,280 --> 00:14:28,560
<i>a tenger habjának.</i>

192
00:14:32,480 --> 00:14:36,760
<i>Ő és a követői tanították meg</i>
<i>a túlélőknek a gazdálkodás titkait,</i>

193
00:14:39,840 --> 00:14:45,400
<i>megmutatták nekik a fejlett kőfaragást,</i>
<i>és hogy hogyan olvassák az égboltot.</i>

194
00:14:51,640 --> 00:14:54,920
{\an8}Alapjaiban véve
a civilizáció ajándékait adta át

195
00:14:55,000 --> 00:14:59,200
{\an8}a katasztrófa elkeseredett
és megtört túlélőinek.

196
00:15:01,840 --> 00:15:06,920
{\an8}Ezek a történetek egybecsengenek
a világ más részein hallottakkal

197
00:15:07,000 --> 00:15:10,720
{\an8}a lényekről, entitásokról,
istenségekről, emberekről,

198
00:15:10,800 --> 00:15:15,040
{\an8}akik túlélték a kataklizmát,
és próbálták újraindítani a civilizációt.

199
00:15:18,360 --> 00:15:21,920
<i>Egyiptomban Ozirisz</i>
<i>tanította meg a népének,</i>

200
00:15:22,000 --> 00:15:26,000
<i>hogyan műveljék a földet,</i>
<i>arassanak gabonát, hozzanak törvényeket.</i>

201
00:15:28,080 --> 00:15:33,360
<i>Az aztékoknak Mexikóban</i>
<i>Quetzalcoatl, a szakállas vándor</i>

202
00:15:33,440 --> 00:15:36,120
<i>vitte el a civilizáció ajándékát.</i>

203
00:15:38,720 --> 00:15:43,880
<i>Rapa Nuin Hotu Matu’a király</i>
<i>és kiválasztottjai rezonálnak a témával:</i>

204
00:15:46,520 --> 00:15:50,160
<i>utazók egy távoli, elveszett földről,</i>

205
00:15:50,240 --> 00:15:53,120
<i>akik a tengeren érkezve</i>
<i>próbálnak újrakezdeni.</i>

206
00:15:59,320 --> 00:16:03,880
Mivel ez a legenda a világ számos pontján
felbukkan, komolyan kell vennünk.

207
00:16:07,440 --> 00:16:10,640
<i>A történetmesélés még ma is hathatós módja</i>

208
00:16:10,720 --> 00:16:13,920
<i>a tudás generációról generációra való</i>
<i>továbbadásának.</i>

209
00:16:15,040 --> 00:16:17,440
Szerinted ezekkel az egyetemes mesékkel

210
00:16:17,520 --> 00:16:22,560
{\an8}annak a régi tudásnak
a hullámai érnek el minket?

211
00:16:22,640 --> 00:16:23,480
{\an8}SZÍNÉSZ

212
00:16:23,560 --> 00:16:24,400
{\an8}Igen.

213
00:16:24,480 --> 00:16:26,360
És honnan eredhet az?

214
00:16:26,920 --> 00:16:29,520
Olyan kevés túlélő volt,
aki továbbadhatta,

215
00:16:29,600 --> 00:16:33,560
de a tudás mégis fennmaradt legendák,
hagyományok formájában.

216
00:16:33,640 --> 00:16:34,480
Igen.

217
00:16:34,560 --> 00:16:38,720
Az emberiség mítoszai
fajunk emléktárhelyei

218
00:16:38,800 --> 00:16:40,960
egy írásos emlékek nélküli korból.

219
00:16:41,040 --> 00:16:45,160
Igen, tudjuk, hogy a szájhagyomány
nagyon erőteljes módja

220
00:16:45,240 --> 00:16:48,080
a történelem átadásának,

221
00:16:48,160 --> 00:16:51,840
valamilyen történelmi
eseményeket jelölnek.

222
00:16:51,920 --> 00:16:52,880
Igen, pontosan.

223
00:16:52,960 --> 00:16:56,920
{\an8}És az alapötletek ismétlődése

224
00:16:57,000 --> 00:17:00,040
{\an8}a népeknél,
melyek nem állhattak volna kapcsolatban,

225
00:17:00,120 --> 00:17:05,560
elgondolkoztat, hogy egy sokkal ősibb
kultúra közös örökségét látjuk.

226
00:17:05,640 --> 00:17:09,520
Ezért gondolom, hogy a mítoszokat
sokkal komolyabban kell venni.

227
00:17:09,600 --> 00:17:11,040
Igen, egyetértek.

228
00:17:15,760 --> 00:17:19,440
<i>Ezek a nagy tanítók a mítoszainkból,</i>
<i>mint Viracocha,</i>

229
00:17:20,120 --> 00:17:24,600
<i>lehetnek a túlélői</i>
<i>egy mára elveszett civilizációnak.</i>

230
00:17:28,440 --> 00:17:31,760
<i>És talán több bizonyíték is van</i>
<i>Viracocha örökségére.</i>

231
00:17:33,880 --> 00:17:36,680
<i>A geoglifától</i>
<i>majdnem 480 kilométerre keletre…</i>

232
00:17:39,320 --> 00:17:42,440
<i>egy fennsíkon Cusco városa mellett…</i>

233
00:17:44,880 --> 00:17:47,720
<i>több mint 3350 méterrel</i>
<i>a tengerszint felett…</i>

234
00:17:49,880 --> 00:17:52,120
<i>Ez itt Sacsayhuaman.</i>

235
00:18:01,360 --> 00:18:07,080
A világ egyik legrendkívülibb ősi
lelőhelye, és az egyik legrejtélyesebb is.

236
00:18:10,520 --> 00:18:16,200
<i>A hatalmas fennsík tele van</i>
<i>kőből készült régészeti csodákkal.</i>

237
00:18:18,080 --> 00:18:21,600
<i>A pereménél pedig</i>
<i>a legnagyobb rejtély mind közül…</i>

238
00:18:28,640 --> 00:18:31,840
<i>háromsornyi elképesztő kőfal…</i>

239
00:18:35,200 --> 00:18:37,280
<i>amik a hegy tetején cikáznak át.</i>

240
00:18:43,040 --> 00:18:45,640
Több mint 30 éve járok ide,

241
00:18:45,720 --> 00:18:48,080
és ez még mindig zavarba tud hozni.

242
00:18:50,800 --> 00:18:53,360
<i>Az elveszett civilizáció utáni kutatásomat</i>

243
00:18:53,440 --> 00:18:55,440
<i>az amerikai kontinensen folytatom,</i>

244
00:18:56,760 --> 00:19:00,080
<i>ezért most újravizsgálom</i>
<i>ezt az ősi megalitikus rejtélyt.</i>

245
00:19:02,480 --> 00:19:05,200
Mindig miniatűrnek érzem magam

246
00:19:05,280 --> 00:19:07,960
{\an8}a hatalmas kőépítmények mellett állva.

247
00:19:10,560 --> 00:19:16,560
<i>Több ezer ilyen óriási sokszögű tömb van</i>
<i>tökéletesen megformázva és összeillesztve.</i>

248
00:19:19,800 --> 00:19:22,920
Nincs két egyforma méretű vagy alakú elem.

249
00:19:24,560 --> 00:19:28,240
Mégis hihetetlen szintű precizitással
illesztették össze őket.

250
00:19:30,040 --> 00:19:33,240
Szinte úgy tűnik,
mintha összeolvasztották volna őket.

251
00:19:35,280 --> 00:19:38,560
Még mai technológiát használva is,
hogy fognánk hozzá?

252
00:19:39,160 --> 00:19:40,680
Hogy csinálták?

253
00:19:44,600 --> 00:19:48,760
<i>Hogy megértsük Sacsayhuamant,</i>
<i>többet kell tudnunk a történelméről,</i>

254
00:19:49,920 --> 00:19:52,440
<i>ami összefonódik</i>
<i>a lent elterülő városéval.</i>

255
00:19:58,040 --> 00:20:03,120
<i>Cusco ma egy félmilliós,</i>
<i>színes világváros.</i>

256
00:20:04,920 --> 00:20:08,880
<i>Évente több millió látogatót vonz,</i>
<i>népszerű turisztikai célpont.</i>

257
00:20:11,400 --> 00:20:14,760
<i>De a kutatásom szempontjából</i>
<i>ennél sokkal több.</i>

258
00:20:18,000 --> 00:20:21,200
Cusco az egykor hatalmas
Inka Birodalom fővárosa volt,

259
00:20:21,280 --> 00:20:25,280
egy igazán figyelemre méltó,
valóban elképesztő civilizációé.

260
00:20:27,160 --> 00:20:30,280
<i>Egy civilizációé,</i>
<i>amely az Andok mentén virágzott,</i>

261
00:20:32,040 --> 00:20:36,360
{\an8}<i>és hihetetlen kőépítményeiről híres.</i>
<i>Ilyen a Machu Picchu.</i>

262
00:20:39,240 --> 00:20:41,440
<i>De ahogy a moaik esetén Rapa Nuin,</i>

263
00:20:41,520 --> 00:20:44,600
<i>az igazi történetet itt is</i>
<i>tragédia borítja homályba.</i>

264
00:20:47,080 --> 00:20:49,160
<i>1532-ben</i>

265
00:20:49,640 --> 00:20:53,880
<i>a spanyol konkvisztádorok</i>
<i>káoszt és pusztulást hoztak az inkákra.</i>

266
00:20:55,120 --> 00:20:57,320
Az őslakos kultúrák elnyomása miatt

267
00:20:57,400 --> 00:20:59,760
a spanyol hódítás során és után,

268
00:20:59,840 --> 00:21:05,000
a tudásunk az inkákról töredékes,
egy történelmi fekete lyuknak tekinthető.

269
00:21:07,360 --> 00:21:11,600
<i>Miért? Mert a történelmet</i>
<i>természetesen a győztesek írják.</i>

270
00:21:15,560 --> 00:21:18,360
<i>És nagyon kevés konkvisztádor</i>
<i>szánt rá időt,</i>

271
00:21:18,440 --> 00:21:20,760
<i>hogy megismerje a megtizedelt népet.</i>

272
00:21:23,120 --> 00:21:25,320
Az inka civilizáció dicsőséges volt.

273
00:21:25,400 --> 00:21:29,600
{\an8}Hihetetlen eredményeik voltak,
de csupán rövid ideig létezett.

274
00:21:30,760 --> 00:21:32,640
<i>Bár gazdag és erős volt,</i>

275
00:21:32,720 --> 00:21:36,120
<i>az Inka Birodalom</i>
<i>egy évszázada sem állt még,</i>

276
00:21:36,680 --> 00:21:38,680
<i>amikor megérkeztek a hódítók.</i>

277
00:21:39,920 --> 00:21:42,040
<i>Persze ezt a spanyolok nem tudták,</i>

278
00:21:42,600 --> 00:21:47,280
<i>és feltételezték, hogy amit csak látnak,</i>
<i>az elképesztő megalitikus fal is</i>

279
00:21:47,760 --> 00:21:50,360
<i>az épp megismert inkák műve volt.</i>

280
00:21:52,680 --> 00:21:55,320
Nehéz elképzelni, hogy hozták ezt létre

281
00:21:55,800 --> 00:21:58,800
az inkák számára
rendelkezésre álló eszközökkel,

282
00:21:58,880 --> 00:22:03,520
amelyek főként szintén kövek voltak,
és a hatalmas kőtömböket ütötték velük.

283
00:22:03,600 --> 00:22:05,120
Semmi értelme számomra.

284
00:22:10,240 --> 00:22:12,800
<i>Az inkáknak nem volt írott nyelve.</i>

285
00:22:13,600 --> 00:22:16,080
<i>De a spanyol feljegyzések szerint</i>

286
00:22:16,560 --> 00:22:21,040
<i>Sacsayhuaman</i>
<i>Pachacuti Inca Yupanqui ötlete volt,</i>

287
00:22:21,120 --> 00:22:25,320
<i>akinek uralkodásával jött létre</i>
<i>az Inka Birodalom több mint 500 éve.</i>

288
00:22:30,240 --> 00:22:34,880
{\an8}<i>Remélem, többet is megtudok a hely</i>
<i>szakértőjétől, Amadeo Valer Farfántól.</i>

289
00:22:37,240 --> 00:22:40,440
Melyik évszázadban,
szerinted nagyjából mikor építették

290
00:22:40,520 --> 00:22:44,880
ezeket az elképesztő,
fenséges építészeti remekeket?

291
00:22:44,960 --> 00:22:48,880
Az építkezés 1440 körül kezdődött.

292
00:22:50,600 --> 00:22:53,080
És úgy 90 évvel később fejezték be.

293
00:22:53,160 --> 00:22:54,120
Értem.

294
00:22:54,200 --> 00:22:57,080
Pont a konkvisztádorok érkezése előtt.

295
00:23:01,120 --> 00:23:03,080
<i>Pachacuti utasította az építőket,</i>

296
00:23:03,160 --> 00:23:05,760
<i>hogy Sacsayhuamant</i>
<i>itteni kövekből építsék…</i>

297
00:23:07,920 --> 00:23:10,200
<i>amik viszonylag puhák.</i>

298
00:23:11,280 --> 00:23:14,320
<i>Bár most 3700 méterrel vannak</i>
<i>a tengerszint felett,</i>

299
00:23:14,400 --> 00:23:17,560
<i>egykor egy ősi tenger fenekét alkották.</i>

300
00:23:21,000 --> 00:23:25,640
Régen Dél-Amerikának ez a része
az óceánhoz tartozott.

301
00:23:25,720 --> 00:23:31,800
A völgy különböző részein
lehet látni a mészkő alapzatot.

302
00:23:31,880 --> 00:23:33,360
Mészkő. Üledékes kőzet.

303
00:23:33,440 --> 00:23:35,280
Igen. És éppen ezért

304
00:23:36,000 --> 00:23:40,760
könnyebb megmunkálni, mint más köveket.

305
00:23:43,040 --> 00:23:46,040
<i>A régészek szerint</i>
<i>ezeket a hatalmas mészkő tömböket</i>

306
00:23:46,120 --> 00:23:49,200
<i>egy 14 kilométerre lévő</i>
<i>kőbányából hozhatták.</i>

307
00:23:51,880 --> 00:23:56,680
Tudom, hogy a mészkő egy puha anyag,
és viszonylag könnyű megmunkálni,

308
00:23:56,760 --> 00:24:00,800
de itt jó néhány
gigantikus tömböt is látunk.

309
00:24:00,880 --> 00:24:06,360
- Melyik a legnehezebb?
- A legnehezebb több mint 100 tonnás.

310
00:24:06,440 --> 00:24:07,360
Édes istenem!

311
00:24:12,680 --> 00:24:16,440
Számomra a legnagyobb rejtély,
hogy hogyan mozgatták őket.

312
00:24:16,920 --> 00:24:19,320
Egyszerűen nem értem, hogy csinálták.

313
00:24:19,400 --> 00:24:23,040
Véleményem szerint
a titok a számokban rejlik.

314
00:24:23,120 --> 00:24:27,640
Pedro Cieza de León
spanyol katona és krónikás volt,

315
00:24:27,720 --> 00:24:29,680
és szerinte

316
00:24:29,760 --> 00:24:34,040
naponta több mint 20 000 ember
dolgozott itt.

317
00:24:34,120 --> 00:24:36,520
Az hatalmas szervezési kihívás.

318
00:24:37,040 --> 00:24:42,360
Megszervezni 20 000 munkást
igencsak bonyolult feladat.

319
00:24:46,800 --> 00:24:50,000
<i>A New York-i</i>
<i>Empire State Building építésén</i>

320
00:24:50,080 --> 00:24:54,360
<i>úgy 3400 ember dolgozott a 20. században.</i>

321
00:24:55,640 --> 00:24:58,120
<i>Még hatszor ennyi dolgozóval is</i>

322
00:24:58,200 --> 00:25:02,120
<i>ezeknek a köveknek a mozgatása</i>
<i>egy sokkal fejletlenebb technikával</i>

323
00:25:02,200 --> 00:25:06,880
<i>rettentő nagy kihívás lett volna,</i>
<i>ami gyorsan balul sülhetett el.</i>

324
00:25:08,680 --> 00:25:12,520
{\an8}Az egyetlen beszámolót
egy kőtömb mozgatásáról

325
00:25:13,120 --> 00:25:17,000
egy spanyol krónikás jegyezte le
néhány évtizeddel a hódítás után.

326
00:25:17,080 --> 00:25:20,320
A helyiek elmondása szerint

327
00:25:20,800 --> 00:25:23,240
a kísérlet katasztrófával végződött.

328
00:25:26,440 --> 00:25:30,160
<i>Egy hatalmas szikláról mesél,</i>
<i>amit a hegyen vonszolt át</i>

329
00:25:30,240 --> 00:25:32,240
<i>több mint 20 000 ember.</i>

330
00:25:33,880 --> 00:25:38,000
<i>Aztán egyszer csak</i>
<i>egy szakadék felett leejtették…</i>

331
00:25:40,080 --> 00:25:42,160
<i>és 3000-nél is több embert ölt meg.</i>

332
00:25:44,800 --> 00:25:48,520
Ha az inkáknak ekkora gondot okozott
egyetlen tömb szállítása,

333
00:25:48,600 --> 00:25:51,120
hogy tudtak több ezret idehozni?

334
00:25:59,000 --> 00:26:00,920
<i>A spanyol beszámolók szerint</i>

335
00:26:01,000 --> 00:26:05,600
<i>az inkák kötelek, farudak</i>
<i>és emelőkarok kombinációját használták.</i>

336
00:26:08,600 --> 00:26:14,000
{\an8}Kemény munkával és nagy odafigyeléssel
összerakhattak két-három ilyen tömböt,

337
00:26:14,080 --> 00:26:18,760
de hogy több százat
pontosan összeillesszenek

338
00:26:18,840 --> 00:26:20,840
az dacol minden logikával.

339
00:26:22,680 --> 00:26:27,720
<i>Mi van, ha az inka uralkodó</i>
<i>csak felügyelte egy erőd építését</i>

340
00:26:27,800 --> 00:26:31,920
<i>egy már meglévő megalitikus fal tetejére?</i>

341
00:26:34,080 --> 00:26:38,120
Nehéz elképzelni,
milyen látványt nyújthatott a hely

342
00:26:38,200 --> 00:26:40,160
a spanyolok érkezése előtt.

343
00:26:40,240 --> 00:26:42,520
De a legfrissebb tudományos adatokat

344
00:26:42,600 --> 00:26:45,440
és az első konkvisztádorok
beszámolóit kombinálva

345
00:26:45,520 --> 00:26:49,360
elég jó elképzelésünk lehet arról,
hogy nézhetett ki Sacsayhuaman

346
00:26:49,440 --> 00:26:51,280
az Inka Birodalom fénykorában.

347
00:26:56,920 --> 00:27:01,880
<i>A spanyoloktól tudjuk, hogy a fő rész</i>
<i>katonai barakkoknak adott helyet,</i>

348
00:27:01,960 --> 00:27:03,960
<i>ahol több ezren is elfértek.</i>

349
00:27:09,120 --> 00:27:14,240
<i>Volt egy háromszintű, kör alakú torony,</i>
<i>ami 15 méterrel magasodott a terület fölé,</i>

350
00:27:15,160 --> 00:27:18,360
<i>és amit négyszögletes épületek</i>
<i>és udvarok vettek körül.</i>

351
00:27:19,560 --> 00:27:23,040
<i>Saját frissvíz-rendszerük</i>
<i>és gabonatárlóik voltak.</i>

352
00:27:26,200 --> 00:27:30,160
<i>A megszállók úgy vélték,</i>
<i>Sacsayhuaman eredetileg erőd volt,</i>

353
00:27:31,680 --> 00:27:34,560
<i>mert Cusco bukása után</i>

354
00:27:34,640 --> 00:27:38,600
<i>az inka harcosok a falai mögött</i>
<i>alakították ki utolsó védvonalukat.</i>

355
00:27:42,240 --> 00:27:44,200
<i>Mára már csak ezek maradtak fenn.</i>

356
00:27:46,600 --> 00:27:48,600
<i>De ezért építették őket?</i>

357
00:27:50,920 --> 00:27:56,120
Mi a régészek álláspontja
Sacsayhuaman eredetéről

358
00:27:56,200 --> 00:27:57,600
és a céljáról?

359
00:27:58,200 --> 00:28:01,680
Sokak szerint katonai rendeltetése volt.

360
00:28:02,280 --> 00:28:06,600
Csak a spanyolok vagy a konkvisztádorok
mondták, hogy katonai erőd volt,

361
00:28:06,680 --> 00:28:07,920
de nem az volt.

362
00:28:08,000 --> 00:28:10,440
Hanem egy szent hely, egy templom,

363
00:28:11,040 --> 00:28:13,600
ahol a rituálékat
és ünnepségeket tartották.

364
00:28:15,800 --> 00:28:18,440
Tehát a történelemkönyvek
gyakori állítása,

365
00:28:18,520 --> 00:28:23,000
miszerint Sacsayhuamant
katonai erődnek építették, téves?

366
00:28:23,080 --> 00:28:24,400
Hatalmas tévedés.

367
00:28:27,000 --> 00:28:29,440
<i>Ami a szerkezetből a hegy tetején maradt,</i>

368
00:28:29,920 --> 00:28:32,720
<i>ami egyforma négyszögletes tömbökből áll,</i>

369
00:28:33,240 --> 00:28:37,040
<i>feltételezhetően nem a megalitikus fallal</i>
<i>egy időben épült.</i>

370
00:28:39,440 --> 00:28:45,800
Joggal gondolhatjuk, hogy az inkák
megörököltek pár korábbi építményt,

371
00:28:45,880 --> 00:28:48,400
de azokra nehéz magyarázatot adni.

372
00:28:48,480 --> 00:28:49,360
Igen.

373
00:28:50,080 --> 00:28:53,240
<i>Az is feltételezhető, hogy egy másfajta,</i>

374
00:28:53,320 --> 00:28:56,320
<i>eddig ismeretlen kőmegmunkálási</i>
<i>technikával készült.</i>

375
00:28:59,720 --> 00:29:03,920
Ezt elveszett technológiának tekinthetjük.

376
00:29:06,040 --> 00:29:11,440
Szembesültünk egy rejtéllyel,
egy enigmával, amire nincs magyarázat.

377
00:29:12,920 --> 00:29:17,040
<i>Lehetséges, hogy Sacsayhuaman sima,</i>
<i>hatalmas, cikcakkos falát</i>

378
00:29:17,120 --> 00:29:21,600
<i>nem az inkák, hanem valaki más építette?</i>

379
00:29:27,920 --> 00:29:31,520
Mi van,
ha az inkáknak tulajdonított építmény

380
00:29:32,120 --> 00:29:35,080
valójában
egy sokkal ősibb tudás hagyatéka?

381
00:29:38,360 --> 00:29:40,560
{\an8}Lehetséges ilyen örökség a kövekben,

382
00:29:40,640 --> 00:29:45,320
{\an8}egy régebbi civilizáció hagyatéka,
akiket még nem azonosítottak a régészek?

383
00:29:48,320 --> 00:29:53,200
<i>Végül is ennek a pontosan összeállított</i>
<i>megalitikus falnak egyszerűbb változatát</i>

384
00:29:53,800 --> 00:29:55,800
<i>sehol nem látni Peruban.</i>

385
00:29:57,040 --> 00:30:00,600
<i>De valami hasonlót találtunk Rapa Nuin</i>

386
00:30:03,960 --> 00:30:06,120
{\an8}<i>Ahu Vinapu falában,</i>

387
00:30:06,200 --> 00:30:11,880
{\an8}<i>amelyet elvileg jóval Sacsayhuaman előtt</i>
<i>építettek 3200 kilométerre innen.</i>

388
00:30:14,920 --> 00:30:19,280
Az egyes építőkövek bazaltból vannak.
Gyönyörűen illesztették össze őket,

389
00:30:19,360 --> 00:30:23,840
és sokoldalú elemekből áll,
akárcsak Sacsayhuaman fala.

390
00:30:25,280 --> 00:30:29,960
{\an8}<i>Hasonló építmény látható</i>
<i>Törökországban és Egyiptomban is.</i>

391
00:30:30,040 --> 00:30:32,040
{\an8}HAFRÉ VÖLGYTEMPLOMA, EGYIPTOM

392
00:30:32,120 --> 00:30:37,200
{\an8}Vannak különös, apró tömbök,
amiket a nagyobbak közé illesztettek be,

393
00:30:37,280 --> 00:30:41,280
{\an8}és amik teljesen egyformák.
A cuscói képeken is látható ilyen.

394
00:30:43,080 --> 00:30:46,200
{\an8}<i>Egyesek szerint az építők</i>
<i>csupán hatékonyan használták</i>

395
00:30:46,280 --> 00:30:47,800
{\an8}<i>a maradék anyagokat.</i>

396
00:30:48,560 --> 00:30:50,560
<i>De nézzük ezt a precizitást!</i>

397
00:30:51,600 --> 00:30:55,120
Az az érzésem, hogy ez a múltbéli technika

398
00:30:55,200 --> 00:30:58,040
nem korlátozódott kizárólag Perura.

399
00:31:01,080 --> 00:31:04,280
Lehet, hogy az inkák
az itteni szerkezetek egy részét

400
00:31:04,360 --> 00:31:06,760
egy sokkal ősibb alapra építették?

401
00:31:08,280 --> 00:31:10,280
Egy alapra, amely visszanyúlhat

402
00:31:10,360 --> 00:31:13,520
az amerikai kontinens
civilizációjának gyökeréig.

403
00:31:17,200 --> 00:31:21,920
<i>Ez a lehetőség visz le a városba,</i>
<i>ami fölé Sacsayhuaman tornyosodik,</i>

404
00:31:22,640 --> 00:31:25,640
<i>a helyre, aminek a neve</i>
<i>önmagában fontos nyom lehet.</i>

405
00:31:27,360 --> 00:31:29,920
<i>Kecsua nyelven, az inkák eredeti nyelvén</i>

406
00:31:30,000 --> 00:31:32,560
<i>Cusco azt jelenti, „a föld köldöke”,</i>

407
00:31:34,200 --> 00:31:38,720
{\an8}<i>akárcsak a többi szent ősi köldök,</i>
<i>köztük Rapa Nui.</i>

408
00:31:41,360 --> 00:31:45,680
{\an8}Ezt a világszerte megtalálható
köldökhasonlatot

409
00:31:45,760 --> 00:31:48,520
nem vethetjük el,
mondván, puszta véletlen.

410
00:31:51,120 --> 00:31:55,520
<i>Lehet ez a rendkívüli kőfaragás,</i>
<i>amit a föld köldökeinél látunk,</i>

411
00:31:55,600 --> 00:32:00,440
<i>egy újabb maradványa annak a régebbi,</i>
<i>fejlett civilizációnak,</i>

412
00:32:00,520 --> 00:32:01,920
<i>amelyet keresek?</i>

413
00:32:06,280 --> 00:32:07,800
A városban mindenhol

414
00:32:07,880 --> 00:32:12,920
{\an8}többrétegnyi gyönyörű és körülményesen
kifaragott kőfalakat látunk,

415
00:32:13,440 --> 00:32:15,680
néhány hatalmas tömböket is tartalmaz.

416
00:32:16,480 --> 00:32:21,480
A rejtélyt az adja, hogy minden falban
különböző építészeti stílusokat látni.

417
00:32:21,560 --> 00:32:25,040
Néhány rendkívül kifinomult,
mások viszonylag kezdetlegesek.

418
00:32:28,760 --> 00:32:31,840
<i>Ez vezetett el a Calle Loretóhoz Cuscóban,</i>

419
00:32:32,640 --> 00:32:35,360
<i>és a régészkutató Jesus Gamarrához,</i>

420
00:32:36,320 --> 00:32:38,040
<i>az inkák leszármazottjához,</i>

421
00:32:38,120 --> 00:32:42,240
{\an8}<i>aki évtizedeken át tanulmányozta</i>
<i>az ősi Peru egyedülálló kőépítményeit.</i>

422
00:32:43,560 --> 00:32:48,520
Mesélj a munkádról a Cusco környékén
és a Szent Völgyben!

423
00:32:49,120 --> 00:32:54,920
Az emberiség eredetének antikvitásai
jelentik a szenvedélyemet.

424
00:32:55,800 --> 00:33:00,040
És ez visszatükröződik a kövekben,

425
00:33:00,120 --> 00:33:04,720
amelyek a történelemben létező
legrégebbi szemtanúk.

426
00:33:06,840 --> 00:33:09,120
<i>Ahogy Sacsayhuamannál láttuk,</i>

427
00:33:09,200 --> 00:33:12,480
<i>az utca falainak kövei is</i>
<i>tökéletesen illeszkednek,</i>

428
00:33:13,440 --> 00:33:16,880
<i>a kövek ívelt élei</i>
<i>szinte egymásba folynak.</i>

429
00:33:18,400 --> 00:33:20,080
{\an8}Egészen felfoghatatlan.

430
00:33:20,160 --> 00:33:24,520
{\an8}Elbűvöl, ahogy nézem, nem tudok rájönni,

431
00:33:24,600 --> 00:33:28,280
{\an8}hogy tudott valaki falakat építeni

432
00:33:28,360 --> 00:33:31,560
ezeknek a köveknek
a tökéletes összeillesztésével.

433
00:33:33,120 --> 00:33:36,200
A régészek szerint ez az inkák munkája,

434
00:33:36,800 --> 00:33:41,680
és ütögetésre használt egyszerű kövekkel
valósították meg ezt a rendkívüli munkát.

435
00:33:42,280 --> 00:33:46,840
Nem lehetséges ilyen csodát alkotni
csupán vésőtechnikával

436
00:33:46,920 --> 00:33:48,640
és építési felszereléssel,

437
00:33:48,720 --> 00:33:52,120
vagy olyan tökéletes
pontossággal számolni,

438
00:33:52,200 --> 00:33:56,360
ami ebben a fajta munkában látható.

439
00:33:58,360 --> 00:34:01,520
<i>Ez a precizitás sehol sem</i>
<i>nyilvánvalóbb, mint itt,</i>

440
00:34:02,280 --> 00:34:06,400
<i>a 12 szögű kőként ismert</i>
<i>mértani formációnál,</i>

441
00:34:08,400 --> 00:34:13,240
<i>amelynek oldalai tökéletesen illeszkednek</i>
<i>11 másik egyedi kőhöz.</i>

442
00:34:16,160 --> 00:34:20,720
<i>És van még valami zavarba ejtő</i>
<i>ezeknél az úgynevezett inka falaknál.</i>

443
00:34:23,320 --> 00:34:26,400
Sok különböző építészeti stílust
látok itt.

444
00:34:26,480 --> 00:34:28,720
Az elképesztő technikájú részek

445
00:34:28,800 --> 00:34:32,640
és a gyengébb minőségűek egymást váltják.

446
00:34:32,720 --> 00:34:34,280
Segíts megérteni ezt!

447
00:34:34,880 --> 00:34:38,680
Ez az építészet
nem összeegyeztethető az inkákkal.

448
00:34:40,280 --> 00:34:47,240
Ők nem használták ezt a sokszögű,
beágyazott építészeti technikát.

449
00:34:47,760 --> 00:34:51,280
Az inka építészet más volt,

450
00:34:51,360 --> 00:34:55,040
amit a derékszögek jellemeztek.

451
00:34:58,440 --> 00:35:02,680
<i>A felső rész építőkövein lévő nyomok</i>
<i>határozottan egyeznek</i>

452
00:35:02,760 --> 00:35:04,760
<i>az inkák egyszerű eszközeikkel.</i>

453
00:35:06,040 --> 00:35:10,720
<i>Az építésük nem rejt titkokat,</i>
<i>ellenben az alsó sorokkal.</i>

454
00:35:12,840 --> 00:35:15,840
Vagyis véleményed szerint
ez nem az inkák munkája?

455
00:35:15,920 --> 00:35:18,120
Nem.

456
00:35:19,080 --> 00:35:23,360
<i>Jesus szerint az inkák</i>
<i>a régebbi falak fölé és köré építkeztek,</i>

457
00:35:23,440 --> 00:35:26,200
<i>amik már álltak, amikor ők ideérkeztek.</i>

458
00:35:29,480 --> 00:35:34,440
Cusco történelme
nemcsak az inkákig megy vissza,

459
00:35:34,520 --> 00:35:37,680
hanem sokkal régebbre.

460
00:35:39,360 --> 00:35:42,600
Jesus Gamarra állítja,
hogy nem csupán egy,

461
00:35:42,680 --> 00:35:47,080
hanem legalább három építészeti stílus,
három különböző kultúra van jelen.

462
00:35:49,360 --> 00:35:53,520
<i>A legújabb, durvább köveket</i>
<i>Jesus az inkákhoz köti.</i>

463
00:35:54,520 --> 00:35:57,600
<i>De szerinte az inkák előtti,</i>
<i>simára faragott kövek</i>

464
00:35:57,680 --> 00:35:59,920
<i>itt és Sacsayhuamannál is</i>

465
00:36:00,000 --> 00:36:02,840
<i>egy sokkal ősibb technikáról tanúskodnak,</i>

466
00:36:03,440 --> 00:36:06,800
<i>amit az inkák csodáltak ugyan,</i>
<i>de nem tudtak megismételni.</i>

467
00:36:10,040 --> 00:36:12,000
Vannak lehetetlen dolgok

468
00:36:12,520 --> 00:36:15,520
még a modernebb civilizációk számára is.

469
00:36:15,600 --> 00:36:18,520
Ezek ősibbek,

470
00:36:18,600 --> 00:36:25,200
és bizonyítják,
hogy formázható köveket használtak.

471
00:36:26,520 --> 00:36:30,160
<i>Jesus Gamarra ezt a stílust</i>
<i>Hanan Pachának hívja.</i>

472
00:36:30,640 --> 00:36:33,000
<i>És hogy első kézből tapasztalhassam meg,</i>

473
00:36:33,080 --> 00:36:36,080
<i>azt javasolta,</i>
<i>menjek el egy érdekes helyre</i>

474
00:36:36,840 --> 00:36:39,760
<i>a hegy oldalán,</i>
<i>aminek a tetején van Sacsayhuaman.</i>

475
00:36:45,200 --> 00:36:47,360
<i>Egy igazán rejtélyes hely,</i>

476
00:36:49,640 --> 00:36:53,080
<i>egy titkos, rejtett bejárattal.</i>

477
00:36:56,080 --> 00:36:59,400
<i>Ez is az építészeti stílusok</i>
<i>különös keverékét mutatja.</i>

478
00:37:01,880 --> 00:37:04,200
<i>Úgy ismerik, a Hold temploma.</i>

479
00:37:06,440 --> 00:37:11,200
A HOLD TEMPLOMA

480
00:37:15,280 --> 00:37:19,640
{\an8}Ez egy furcsa és összetett hely,
átjárja a titokzatosság.

481
00:37:20,560 --> 00:37:23,480
{\an8}Az alacsony kőfalak
tipikus inka kőművesmunkák.

482
00:37:25,240 --> 00:37:28,120
De elrejtve ebben a sziklás kiszögellésben

483
00:37:28,200 --> 00:37:30,120
valami egészen más van.

484
00:37:34,000 --> 00:37:38,520
Egy keskeny átjáró csalogat be,

485
00:37:38,600 --> 00:37:40,160
amit körbevesz a csend.

486
00:37:42,360 --> 00:37:45,240
Szinte mintha egy labirintusba lépnénk be.

487
00:37:47,040 --> 00:37:50,560
Mintha egy általunk
még nem értett technológiával

488
00:37:51,200 --> 00:37:55,080
hozták volna létre
valamilyen számunkra felfoghatatlan okból.

489
00:38:24,880 --> 00:38:27,520
{\an8}A feliratot fordította: Makatura Judit